A magyar konyha japán nagykövete
Balaton néven nyitott magyar ízvilágot kínáló étterem Japánban. A gulyáslevest hamar megszerették a japán vendégek, és hamarosan lángos is lesz az étlapon. De az étteremnek van egy másik küldetése is: exportpiacokat szerezni a magyar élelmiszereknek.
A festői Kurasiki ősi japán építészeti emlékekeiről híres, a történelmi városrészben egzotikus környezet idézi a múltat. Idén áprilisban azonban a Balaton név is megjelent a régi cégtáblák között, miután magyar étterem nyílt a hagyományos üzletek mellett. A vendéglátóhelyen gulyáslevest és a magyar konyha sok más remekét is megtaláljuk az étlapon. Az ízeket egy magyar sztárséf, Ruprecht László álmodta meg, ő gondoskodott a japán szakácsok betanításáról is.
Az étterem egyúttal bemutatóterem is a magyar élelmiszertermékek számára, ahol csúcsminőségben elkészítve kerülnek a finomságok a vendégek asztalára. A helyszín is jó választás, hiszen Kurasiki történelmi városa minden korosztály körében kedvelt, látnivalói egész évben turistacsoportok ezreit vonzzák.
Vidéki és strandgasztronómia
Az étterem és exportösztönzés szokatlan ötvözetét a Kelet-Ázsia legnagyobb élelmiszeripari kiállításán ötlötték ki a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség kollégái és Haszebe Tosiaki, a japán partneriroda vezetője, amikor a rendezvénynek 2019-ben Japán volt a házigazdája. Az ötletelésben részt vettek azok a vállalkozások is, amelyek azóta az étterem beszállítói.
– Küldetésünk során a fenntarthatóság az elsődleges szempont – mondta dr. Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója. – A jelenlegi modern eszközökkel rövid ideig a legtöbb hazai kis- és középvállalkozás képes megjelenni a legtöbb külpiaci szegmensben. Nekünk azonban ez nem elég, mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy egy adott terület importkultúrájába beivódjanak a magyar termékek. Ha gasztronómiáról van szó, akkor kézenfekvő volt, hogy két irányba kell kaput nyitnunk, vagyis egyfelől átjárást a japán élelmiszerpiacra a hazairól, másfelől a hazai gasztropiacra a japán lakosság részére – tette hozzá a vezérigazgató.
Tavaly a HEPA japán partnerirodája és a japán St. Marc étteremlánc közösen építettek fel egy promóciós kampányt, hogy népszerűsítsék a magyar élelmiszert. Az volt a cél, hogy több mint hatvan japán étteremben magyar menüt készítsenek és szolgáljanak fel szigorúan magyar alapanyagok felhasználásával, betekintést engedve a japán szakácsoknak a magyar kulináris kulisszák mögé.
– Ezt én állítottam össze. A promóció hatalmas siker volt, ezért fogalmazódott meg az a gondolat, hogy érdemes rá kitalálni akár egy hosszú távú koncepciót, amelynek nagyon fontos állomása lett a magyar étterem megnyitása – meséli a Demokratának Ruprecht László. A sztárséf, aki a Stílusos Vidéki Éttermiség egyesület alapító tagja, elnöke, évek óta azon dolgozik, hogy a Kárpát-medencei magyarság gasztronómiai hagyományait megőrizze és továbbfejlessze.
– A Balaton névre úgy esett a választás, hogy az alapítók és a koncepció kitalálói olyan Magyarországra jellemző nevet kerestek, ami világszerte ismert. Lehetett volna még Budapest vagy mondjuk Puskás – mondja nevetve a sztárséf, de mivel a későbbiekben a vidéki gasztronómia irányába terveznek elmozdulni, jobbnak tűnt legnagyobb tavunk neve. Ráadásul tálcán kínálják magukat a balatoni specialitások, hamarosan olyan strandételek is feltűnnek majd, mint a lángos vagy a kürtőskalács, ami itthon megszokott, Japánban viszont olyan kuriózum, mint nekünk a szusi.
Klasszikus ételek modern köntösben
A hatalmas földrajzi távolság dacára Ruprecht László úgy látja, hogy a két ország gasztrokultúrája számos szempontból hasonlít. A japán és a magyar konyhára egyaránt jellemző a nyersanyagok tisztelete, a tésztakultúra dominanciája, az ízekkel való játék, közkedveltek a fűszerek. Ezért a menüsor összeállítása során figyelembe vette a japán étkezési kultúrát is, és a fúziós ételek irányába mozdult el, természetesen úgy, hogy a magyar receptek eredetisége ne sérüljön, és ami még fontosabb, hogy ezáltal a japán vendégek is találkozhassanak a magyar alapanyagokkal.
– A klasszikus magyar ételeket modern köntösben kell elképzelni, ehhez jól illeszkedik például a paprikaolajunk – mondja Pinczés Marianna, a Grapoila tulajdonosa. A magyar vállalkozás többek között hidegen sajtolt olajat, magkrémet, gluténmentes lisztet gyárt, és a HEPA közreműködésével már korábban belevágott a japán exportba. Eddig két termékkel, a már említett paprikaolajjal és tökmagolajjal sikerült betörniük az ázsiai ország hatalmas piacára, ahol elsősorban éttermeknek értékesítik termékeiket. Ruprecht Lászlóval már korábban is dolgoztak együtt, így adta magát, hogy a szegedi paprika magjából sajtolt olajukat használja a séf, ha a hagyományos őrölt paprika helyett kipróbálna valami formabontót.
– A tökmagolaj esetében is jól azonosítható a magyarországi származás – fűzi hozzá Pinczés Marianna, aki az étteremnek köszönhetően lehetőséget lát arra, hogy az egyébként jórészt exportra dolgozó Grapoila Japánban is növelni tudja eladásait. Ennek jelei már meg is mutatkoznak: többek között egy szupermarketlánccal folynak az egyeztetések, és ha sikerrel zárulnak, akkor a hidegen sajtolt olajak hamarosan a japán boltok polcaira is kikerülhetnek.
Szintén örül a Balaton nyújtotta lehetőségeknek Képíró Anita, a Borecet Kft. ügyvezetője. Cége egyelőre jórészt belföldön forgalmaz, most viszont úgy véli, ez kiváló kitörési pont lehet számukra.
– Az a célja az étteremnek, hogy népszerűsítse a magyar alapanyagokat. A mi ecetünk felhasználásával például különböző salátakreációkat készítettek, már egy termékbemutatót is szerveztek nekünk. Ennek hatására lépett velünk kapcsolatba egy okinavai áruház és jelezte, hogy forgalmaznák a termékeinket. Adatokat, termékmintákat kértek tőlünk; remélem, hamarosan az első szállítmány is elindulhat Japánba.
A bizalom a kulcs
Nagyon nehéz betörni a japán piacra, mutat rá a Mirelit Mirsa Zrt. ügyvezetője.
– Persze ott is nyitva áll az ajtó a cégeknél, de amíg a bizalmi kapcsolat nem alakul ki, addig közel sem biztos, hogy a megfelelő döntéshozó fogadja az embert – mondja dr. Losó Viktor. A gyorsfagyasztott zöldségféléket és gyümölcsöket forgalmazó cég 2016-ban vetette meg a lábát a szigetországban, azóta exportvolumenük folyamatosan növekszik.
Az ügyvezető tapasztalatai szerint a japánok híresen ínyencek, nagyon odafigyelnek rá, hogy mit esznek. Kifinomult az ízlésviláguk, ezért nem lehet nekik bármit eladni. Nagyon erős a középosztály, megvan a vásárlóerejük is ahhoz, hogy megválogassák, mit tesznek a kosárba, így gyengébb minőségű termékkel nem lehet bekerülni a piacra.
Dr. Losó Viktor szerint a legfontosabb kulcsszó a bizalom, és hisz abban, hogy ennek elnyerésében a Balaton étterem is jelentős szerepet játszik. A japán üzleti partnerek és persze a vásárlók is találkozhatnak itt a magyar termékekkel, a gasztronómiával, ami az üzleti életben is rendkívül hasznos. Márpedig a japán piac meghódítása óriási jelentőségű a magyar élelmiszeripari szereplők számára, tekintve hogy a közel 130 milliós szigetország a lakosság élelmezéséhez szükséges termékek nagy részét importálja. Erre a hatalmas pályára lehet a belépő a Balaton étterem. A gulyásleves máris emblematikus ételük lett, Ruprecht László szerint a japán szakácsok is gyorsan belejöttek az elkészítésébe. A projekten belül jelenleg eurószázezrekben mérhető a magyar élelmiszer exportja, de a tervek milliós nagyságrendről szólnak, és kifejezett cél, hogy a kisebb gazdaságok, manufaktúrák prémium termékeinek is piacot találjanak.
