A magyar megfigyelőt meglepte, hogy újraszámlálják a szavazatokat Georgiában

László András a tapasztalatairól szólva elmondta: mindenki tisztában volt a szabályokkal, nagy létszámban voltak jelen a megfigyelők és magas volt a részvétel országosan a korábbi parlamenti választásokhoz képest. Mint mondta, a választáson sok új szabály volt, és bevezettek egy új, elektronikus szavazatösszesítési rendszert is.

Az ellenzéki pártok megfigyelői és a civil szervezetek is bíztak abban, hogy a választáson nem lesz csalás és azt gondolták, a szabályok elég erősek ahhoz, hogy a választási eredmény megbízható legyen – foglalta össze.

Arra a kérdésre, előfordulhattak-e tömeges visszaélések, azt mondta: voltak ilyen hírek már a szavazás napján is, „voltak provokációk, ahol erőszakkal megpróbáltak több szavazólapot beleszuszakolni a szavazatszámláló ládákba”, próbáltak „balhét szítani a szavazókörön kívül és ebből voltak dulakodások”. Felhívta a figyelmet arra: a kormányzó Grúz Álom és az ellenzéki pártok összesített eredménye között több mint 300 ezer szavazat volt a különbség, ami egy olyan országban, ahol az összes leadott szavazat a kétmilliót haladta meg, „egy óriási szám”.

Úgy fogalmazott: ezért meglepődött azon, hogy valakik egyáltalán megkérdőjelezik a győztes kilétét. Mint mondta, a kormányzó Georgiai Álom és a küszöböt átlépő többi párt között 16-17 százalék a különbség, ami majdnem olyan, mint Magyarországon a 2022-es választásnál. És mégis, az ellenzék némi hezitálás után úgy döntött, hogy nem ismeri el a választásokat és ebben segítségükre volt az államelnök, annak ellenére, hogy ő pártoktól független – jegyezte meg.

Elmondta azt is, a szavazókörökben beszélgettek nemzetközi megfigyelőkkel, akik ugyanazt tapasztalták, amit ők, vagyis, hogy „a szabályok szigorúak, az ellenőrzések megfelelőek, a georgiai megfigyelők ott vannak a helyszínen és tömeges csalás, ami 300 ezer vagy több szavazat elcsalását bizonyítaná, az teljes mértékben hiányzik”.

Felhívta a figyelmet arra: a kormányzó párt azzal kampányolt: a rájuk érkező nyomás ellenére nem akarják, hogy Georgiát belesodorják az ukrajnai háborúba, az ellenzéki párt pedig azzal, hogy Oroszország és az Európai Unió között kell választani. Emlékeztetett: ez is ismerős lehet a magyarországi közvéleménynek a 2022-es választási kampány alapján.

László András kiemelte: a nyertes, újraválasztott kormányzópárt nagy többséget szerzett, nem volt éles a küzdelem. A miniszterelnök első dolga volt, hogy bejelentse, eszük ágában sincs szakítani az Európai Unióval és az európai integrációval, ők haladni akarnak tovább ezen az úton. Éppen erről tárgyaltak az odalátogató magyar miniszterelnökkel és kormányzati küldöttséggel is. Megjegyezte: Magyarország az EU Tanácsának soros elnöke, így ezt az üzenetet Orbán Viktor miniszterelnök át tudja adni az európai partnereknek.

Kijelentette: több párt és uniós tagország kormánya fejezte ki fenntartását a végeredményt illetően, de mondani könnyű azt, hogy „nagy csalás volt”. „Olyan mértékű csalásnak kellett volna végbemennie, amire egész egyszerűen eddig semmilyen bizonyíték nincsen” – fogalmazott.