A magyar modell iránt az alelnök is érdeklődik

A közel-keleti üldözött keresztények segítésének magyar modellje iránt az amerikai alelnök is érdeklődik – mondta az üldözött keresztényekről tartott washingtoni konferenciát összegezve szombat este az MTI-nek Azbej Tristan helyettes államtitkár, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül az üldözött keresztények megsegítéséért felel.

Kifejezetten jó érzés volt magyarnak lenni ezen a konferencián, mert a kormány támogatási programjait és az egész magyar modellt óriási érdeklődés és elismerés övezte – jelentette ki.

Azbej Tristan a konferencia keretében találkozott amerikai kongresszusi képviselőkkel, a külügyminisztérium tisztségviselőivel, és megbeszélést folytatott az  Egyesült Államok alelnökének hivatalában is. „Mindenütt a tapasztalataink és a módszereink iránt érdeklődtek, kiváltképp, hogy a konferencián jelentette be Mike Pence alelnök az amerikai humanitárius programok alapvető átalakítását, aminek lényege, hogy a segítséget közvetlenül az üldözöttekhez és a szenvedőkhöz juttassák el, miként a magyar kormány teszi” – mondta. Mike Pence hivatala jelezte, hogy szeretnék igénybe venni a magyar kormány vallásdiplomáciai és kapcsolati hálózatát, illetve tanulmányoznák azokat a módszereket, amelyekkel a magyar programok hatékonyan hasznosulnak – tette hozzá.

„A mi módszereinket a közvetlen támogatás jellemzi, vagyis a segítséget nem köztes szereplők, például nemzetközi szervezetek révén juttatjuk el, hanem konkrétan és közvetlenül a szenvedő közösségekhez visszük” – fejtette ki a magyar modell lényegéről Azbej Tristan a konferencia nyilvánossága előtt. Leszögezte: a hatékonyság alapja az őszinteség és az őszinte párbeszéd. A magyar kormány ugyanis az egész segélyprogramot úgy alkotta meg, hogy először a helyszíneken tájékozódott, beszélt a közösségek képviselőivel, hogy pontosan megismerje a helyzetüket, tőlük tudja meg, hogy mire van leginkább szükségük. „Nem akartuk elkövetni azt a hibát, hogy a támogató jobban tudja, mire van szüksége a támogatottnak. Így derült ki, hogy az üldözött, diszkriminált, fenyegetett keresztény közösségek mindegyikének a legfontosabb a városaik, az otthonaik, az iskoláik, a kórházaik és a templomaik újjáépítése” – mondta. Hangsúlyozta: ezek a közösségek nem akarnak csatlakozni a migrációs hullámokhoz, hanem ragaszkodnak a visszatéréshez őseik földjére.

A helyettes államtitkár az MTI-nek a magyar segítség néhány konkrét példáját is megemlítette: Magyarország részt vesz a Moszul melletti Telszkuf keresztény kisváros újjáépítésében, egy iraki iskola újjáépítésében, kórházak gyógyszerellátásának finanszírozásában, a szíriai és a libanoni oktatás támogatásában. Éppen most kezdődik egy libanoni templom rekonstrukciója, és bővítik a Boko Haram szervezet terroristáitól szenvedő észak-nigériai keresztény közösségeknek nyújtott támogatást is – tette hozzá.

A washingtoni konferencián a helyettes államtitkár felvette a kapcsolatot a libanoni maronita egyház képviselőjével, és a jövő héten Bejrútban találkoznak.

Azbej Tristan a konferenciát kifejezetten hasznosnak nevezte, részben mert magyar-amerikai partnerséget alapozhat meg, részben pedig mert ráirányította a politikusok figyelmét az üldözött keresztény közösségek szorító gondjaira, és „átszakította a hallgatás és a közöny falát, amellyel eddig a nyugati kormányok és politikusok vették körül e problémát”. A helyettes államtitkár kijelentette: „Magyarország a méretéhez és a lehetőségeihez képest igen nagy erőforrásokkal támogatja az üldözötteket, programjaink nem csupán szimbolikus jelentőségűek, hiszen teljes települések újjáépítésében veszünk részt, és tesszük lehetővé az elűzötteknek a visszatérést, ám a válság megoldása csakis akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok vagy az Európai Unió követi a magyar modellt, és elkötelezett lesz abban, hogy megóvjuk ezeket a közösségeket a teljes eltűnéstől”.

MTI