Fotó: shutterstock.com, illusztráció

A londoni alsóház vezetője szerint a brit EU-tagság szabályozatlan megszűnése lenne a következménye annak, ha a parlament a jövő héten leszavazza a kilépés feltételeiről szóló megállapodást.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A megállapodást egyaránt rendkívül hevesen ellenzi a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban -, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg „beleragadhat” egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

A megállapodáshoz mellékelt jogi útmutató, amelyet az alsóház előző esti döntése alapján szerdán a kormány nyilvánosságra hozott, valóban tartalmazza azt az elvi lehetőséget, hogy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre vámunióban maradhat az EU-val a Brexit után is.

Az alsóház jövő kedden szavaz a brit kormány és az Európai Unió által elért Brexit-megállapodásról, de a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján egyelőre teljesen valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása, nem kis részben az e megoldással szembeni heves ellenállás miatt.

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője – aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, a törvényalkotási ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag – a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva szerdán kijelentette: ha az alsóház a jövő héten valóban leszavazza a megállapodást, akkor az alapeseti forgatókönyv az, hogy Nagy-Britannia a Brexit feltételrendszeréről szóló egyezség nélküli lép ki az EU-ból.

Liam Fox külkereskedelmi miniszter szerdai alsóházi meghallgatásán a megállapodás elleni lázongást úgy értékelte, hogy a londoni alsóházban többségben vannak azok a képviselők, akik Nagy-Britannia bennmaradását szeretnék az Európai Unióban, és ezért megvan a kockázata, hogy a parlament „megpróbálhatja ellopni a Brexitet az emberektől”.

A Brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. 

A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A brit kormány és az EU egybehangzó és gyakran hangoztatott álláspontja szerint ez csak egy végső, ideiglenes tartalékmegoldás, amelyet egyik fél sem akar életbe léptetni, mivel a fő cél a kétoldalú kereskedelmi megállapodás elérése.

A brit kormány jogi főtanácsnoka, Geoffrey Cox által a megállapodáshoz összeállított jogi háttértájékoztató e kérdésre vonatkozó hatoldalas záradéka mindazonáltal valóban tartalmazza, hogy ha életbe lép e tartalékmegoldás, abból az Egyesült Királyság egyoldalú döntéssel nem léphetne ki, és a nemzetközi jog alapján nem zárható ki az sem, hogy e formula meghatározatlan ideig érvényben marad.

Cox állásfoglalása szerint a tartalékmegoldást – ha életbe lép – egy olyan megállapodással lehetne csak megszüntetni, amely e formulát felülírja.

Theresa May miniszterelnök az alsóház szerdai vitanapján mindazonáltal kijelentette: az eddig sem volt titok, hogy London egyoldalúan nem léphetne ki e tartalékmegoldásból. Megismételte ugyanakkor azt az álláspontját, hogy olyan „biztosítási kötvényről” van szó, amelyet sem London, sem az EU nem akar „beváltani”, de ha mégis szükség lenne rá, mindkét fél csak ideiglenesen kívánná alkalmazni.