A migráció kérdése osztja meg Európát
A jelenkor Európájában a migráció számít a legfőbb választóvonalnak.A jelenkor Európájában a migráció számít a legfőbb választóvonalnak.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán, archív, illusztráció
A migráció témája választóvonalat képez a jelenkor Európájában – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kedden Budapesten.
Németh Zsolt az euroatlanti térség előtt álló kihívásokról tartott angol nyelvű beszélgetésen vett részt Marko Mihkelsonnal, az észt parlament külügyi bizottsága elnökével.
A magyar politikus azt mondta, a kontinens előtt álló legfontosabb feladat, hogy újra egységessé váljon, mivel nagyon mély lett a belső megosztottság. Megjegyezte, hogy bár az Egyesült Államokat is érinti a migráció, az oda beáramló mexikóiak nem különböznek annyira a befogadó népességtől, mint a muszlimok az európaiaktól.
A Fidesz politikusa úgy vélekedett, hogy az illegális bevándorlás aláaknázhatja Európát, biztonsági szempontból önromboló lehet. A jelek nem túl kedvezőek – fogalmazott.
Németh Zsolt gratulált Észtországnak fennállása századik évfordulója alkalmából. Csodának nevezte, ahogyan az észak-európai állam túlélte a történelmet, a 20. századot.
„Életerőt kell tanulnunk észt barátainktól”, akik kis népként hatalmas elnyomást bírtak ki – mondta. Kiemelte azt is, hogy Észtország nagyon hamar alkalmazkodni tudott a digitalizáció trendjéhez.
Az észak-európai állam aktívan formálja a jövőjét, és Magyarország számára is üzenetértékkel bír, ahogyan hozzájárul a saját sikeréhez – hangsúlyozta Németh Zsolt.
Az euroatlanti közösség kihívásokkal néz szembe. Egy új világrendbe lépünk, amelynek alapkérdése, hogy miként viszonyulnak egymáshoz a különböző hatalmak. Új kapcsolat van kialakulóban Oroszország és a Nyugat között – tette hozzá.
Németh Zsolt alapvető fontosságúnak nevezte a Kínával létesített kereskedelmi kapcsolatok kérdését.
Marko Mihkelson kiemelte: a migráció gyökerei komolyak. A folyamatot egyes, például afrikai országokban lezajló események okozzák.
Fel kell ismerni, hogy az illegális bevándorlás hosszú távú problémákat eredményez. Európa nem képes egyedül megoldani a kérdést, közös erőfeszítésekre van szükség – hangoztatta a politikus.
Stabilizálni kell a helyzetet, lehetőségeket teremtve az embereknek – vélekedett. Kijelentette, hogy kiválóak a magyar-észt kapcsolatok, sok éve szövetséges a két nép.
A mostani időszak tele van kihívásokkal, ugyanakkor azonban lehetőségekkel is. Elég okosnak kell lenni mindkettő felismeréséhez, a bölcs érveléshez a dinamikusan változó környezetben – mondta.
Az észt politikus a Szkripal-ügyre utalva kiemelte, hogy nem tolerálják a nemzetközi jog megsértését. Oroszország hosszú évekig Észtország legnagyobb kihívója volt, és most is veszélyt jelent – mondta Marko Mihkelson.
Az észt politikus kitért arra, hogy nehéz polgárháborúnak nevezni, ami Szíriában zajlik, ahol a konfliktusok nemzetközi erővonalak mentén húzódnak.
Marko Mihkelson arról is beszélt, hogy szerinte a mai világrend legfontosabb kihívását nem Oroszország vagy az Egyesült Államok jelenti, hanem Kína.
A hallgatóság soraiból felszólaló Schöpflin György, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője úgy vélekedett: a világ többi részét nem érdekli, hogy Európa mit mond az emberi jogokról.
Szerinte négyféle globalizáció létezik, Amerikán kívül ugyanis Kína, a muszlim világ és Oroszország is terjeszkedik.
A hidegháború „stabilitása” már soha nem fog visszatérni, egy sokkal bonyolultabb világra kell felkészülni – vélekedett Schöpflin György.
Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozta Marko Mihkelsonnak. Az elismerést a nap folyamán Németh Zsolt adta át, aki a beszélgetésen azt hangoztatta, az észak-európai politikus sokat tett a magyar-észt barátságért, és rengeteget tanultak tőle.
(MTI)