A migránsszállító civilek nem kerülhetik meg a tagállamok határellenőrzését
A migránsokat szállító civil szervezetek nem kerülhetik meg a tagállamok törvényeit és határellenőrzési előírásait – reagált a római belügyi tárca csütörtökön Dunja Mijatovicnak, az Európa Tanács emberi jogi biztosának felvetéseire az olasz kormány új migrációs intézkedéseivel szemben.A belügyminisztérium nyilvánosságra hozta Dunja Mijatovic levelét. A strasbourgi szervezet képviselője sürgette Rómát, módosítsa vagy vonja vissza a nem kormányzati szervezetek (NGO) földközi-tengeri tevékenységére, kiváltképp olaszországi kikötési feltételeire vonatkozó törvényrendeletet, amely januárban lépett életbe Matteo Piantedosi belügyminiszter kezdeményezésére.
Dunja Mijatovic úgy vélte, a törvénycsomag akadályt jelenthet az NGO-k kutatási és mentési tevékenységében, így sérti az emberi jogok védelmét és a nemzetközi jogot. A biztos bírálta az új gyakorlatot is, miszerint az olasz vizekre lépő civilhajók nem automatikusan a déli partokon köthetnek ki, hanem távolabbi kikötőket jelölnek ki számukra. Utóbbi Dunja Mijatovic szerint tovább nehezíti az NGO-k munkáját az egyébként is legveszélyesebbnek tartott migrációs útvonalon.
Az Európa Tanács biztosa végül felszólította a római kormányt, ne működjön együtt a líbiai parti őrséggel, és ne tekintse Líbiát biztonságos kikötési pontnak. Mijatovic felvetése három nappal követi Giorgia Meloni látogatását Tripoliban, ahol az olasz miniszterelnök újabb eszközöket és hajókat ígért a líbiai hatóságoknak az emberkereskedelem feltartóztatása érdekében.
A belügyminisztérium szintén nyilvános válasza, melyet Michele Giacometti, az Európa Tanács állandó olasz képviselője továbbított, hangsúlyozza, hogy az emberéletek mentése, a menekültek alapvető jogainak biztosítása, valamint kérelmezés esetén a nemzetközi humanitárius védelem garantálása Olaszország számára mindig is prioritásnak számított.
Ugyanakkor „nem lehet megkerülni az illetékes kormányhatóságok hatáskörét a tengeri kutatási és mentési műveletekben, és hasonlóképpen nem lehet megkerülni a határellenőrzésre és a migrációra vonatkozó jogszabályokat” – szögezte le a római tárca.
Hozzátette: a távolabbi kikötők kijelölése a Lampedusára, Szicíliára és Calabriára gyakorolt migrációs nyomást hivatott csökkenteni. A belügyminisztérium megjegyezte, az érkezési pontok kiválasztásakor figyelembe veszik a civilhajók méreteit és műszaki adottságait, valamint a fedélzeten szállított emberek egészségi állapotát. A tárca visszautasította a vádat, miszerint az NGO-hajók érkezés utáni technikai ellenőrzése a vizi járművek indulását hivatott késleltetni.
A belügyminisztérium leszögezte, hogy a törvényrendelet nem akadályozza meg az NGO-k legitim munkáját, ha a mentési tevékenységet az illetékes tengeri hatóságokkal egyeztetik. Az új törvény azonban „el akarja kerülni a migránsok szisztematikus begyűjtését Líbia és Tunézia parti szakaszain, és a migránsok kizárólagos Olaszországba való szállítását, bármilyen hatósági koordinálás nélkül”.
A belügyminisztérium hozzátette: az NGO-hajók jelenléte az emberkereskedők számára azt jelenti, hogy elég vízre szállniuk, biztos és azonnali segítséget kapnak már a partoktól nem messze, ami a „bűnözési modell” erősítéséhez vezet. Az emberkereskedők hajózásra nem alkalmas csónakokkal szállítják az embereket az NGO-hajókig, ami egyrészt jövedelmük növelését szolgálja, másrészt még jobban veszélyezteti az emberek biztonságát.
A tárca megjegyezte, minden érkezőnek egészségügyi ellátást biztosítanak, tolmácsszolgálatot, valamint a külföldi állampolgárok mindegyike kérelmezheti a nemzetközi védelmet.
Tavaly több mint százezren érkeztek Olaszországba a tengeri migrációs útvonalon. Év eleje óta majdnem ötezren kötöttek ki, a tavaly ugyanezen időszakban regisztrált valamivel több mint háromezerhez képest.
