A nagy német drogkísérlet

A napokban jelentette be Karl Lauterbach egészségügyi és Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter, hogy Németországban lépésenként fogják legalizálni a kannabiszt. A forgalmazást és a termesztést szövetkezeteknek, különleges egyesületeknek, úgynevezett „kannabiszkluboknak” engedélyeznék, ahonnan személyenként 25, havonta maximum 50 gramm marihuánát vihetnének haza a vásárlók. A német tervezet szerint saját célra, otthoni körülmények között három növényt lehetne tartani és nevelni.

A Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek Olaf Scholz vezette közös kormánya ezt korábban koalíciós megállapodásba is foglalta, így csak idő kérdése volt, mikor hozakodnak elő a megosztó témával. A most terítékre kerülő legalizáció nagyobb szabadságot adna, mint a már bevezetett dekriminalizáció más országokban, például Ausztriában, Belgiumban és Csehországban. A tervezett német szabályozás ugyanis a kannabisz termesztését, az állam által szabályozott kereskedelmet is lehetővé tenné. A második lépés így az lenne, hogy bizonyos modellrégiókban tesztelnék a szakboltokban történő árusítást.

Csakhogy, amint arra a magyar Drogkutató Intézet állásfoglalása rámutat, mivel Németországnak nincs múltja a marihuána legális fogyasztásában, merőben új szabályozási rendszert kell kidolgoznia a legalizációhoz. Hozzáteszik, Németország drogliberalizációs döntésével a teljes Európai Uniót és benne Magyarországot is veszélyezteti, hiszen az unió legerősebb államaként olyan folyamatot indít el, ami fenyegetést jelent a többi tagországra, lényegében az egész kontinensre.

A feketepiacnak fáj?

Karl Lauterbach a drogliberalizálást pártolók szokásos érveit húzta elő, miszerint biztonságossá akarják tenni a „füvezést”, ezért vezetnék be az ellenőrzött forgalmazást.

„Harcolni akarunk a feketepiac ellen, csökkenteni akarjuk a kábítószerrel kapcsolatos bűnözést” – hangsúlyozta a német egészségügyi miniszter, hozzátéve, hogy az eddigi szabályozás kudarc, mivel a drogokkal kapcsolatos bűncselekmények száma egyre nő, és szerinte a büntetőjogi szigorítás nem vezet sehová. Arról is beszélt, hogy a legalizáció a feketepiacnak fáj majd a legjobban. Az érvelés logikusnak hangzik, csakhogy mint arra Markus Söder keresztényszocialista tartományi miniszterelnök a Twitteren rámutatott, ez a terv nem oldaná meg a problémákat, sőt újabbakat teremtene.

– Azokban az országokban, ahol a különböző kábítószereket részben legalizálták, a feketekereskedelem virágzik, a drogok használata egyre több áldozatot szed, az egészségügyi és a szociális ellátórendszerre, illetve a rendészeti szervekre pedig óriási nyomás nehezedik – mondja a Demokratának Ozsváth Kálmán. 

A Drogkutató Intézet drogpolitikai igazgatója közölte, hogy a tapasztalatok szerint a feketepiacot más országokban sem sikerült kiszorítani, ahol államilag engedélyezett a kannabisz fogyasztása. Uruguayban például 2013 óta legális a marihuána, de a fogyasztók 70 százaléka még mindig a feketepiacon vásárol, Kaliforniában a legális kereskedelem képtelen felvenni a versenyt az illegális árusokkal. Kanadában pedig azt figyelték meg, hogy sok kábítószer-kereskedő profilt váltott, és a még veszélyesebb kemény drogokkal üzletel, de még így sem lankadt le teljesen a fogyasztók érdeklődése a feketepiacon vásárolható kannabisz iránt.

Bevétel az államnak

De ha ennyire kétes a siker, és az egészségügyi kockázatokat még nem is említettük, akkor miért vág bele Németország a legalizálásba? Aligha keresgélünk rossz helyen, ha a szabad füvezés gazdasági oldalát nézzük. A kannabisz legális, állam által szabályozott, felügyelt és főképp megadóztatott kereskedelme évente több milliárd eurós bevételt hozna az államháztartásnak.

– Érdekes, hogy a legtöbb érv a németországi legalizáció mellett csupán gazdasági. Ezeket követik az olyan egészségügyi megfontolások, amelyek az ártalomcsökkentésre irányulnak, például a használók tisztább anyaghoz jutása. A szabadságjogokra való hivatkozás, amit a legtöbb civil szervezet hangsúlyoz, elveszett az intézkedések indoklásai között – mutat rá Ozsváth Kálmán.

Szerinte ennek az lehet az oka, hogy a legalizáció erre alapuló keretszabályozása kevésbé védhető az uniós intézményeknél a maastrichti precedens miatt, amelynek ítélete külön hangsúlyozza, hogy „a szolgáltatásnyújtás szabadsága és az egyéb szabadságjogokra való hivatkozás nem írhatja felül a kábítószer elleni küzdelem melletti érdekeket”.

Mindenesetre a politikusok legtöbbet hangoztatott érve az, hogy ha a kannabiszt a cigarettához hasonló módon adóztatnák, évente akár egymilliárd eurós bevételre is számíthatna a kormány; további „passzív” jövedelmet jelentene az állam számára a büntetőeljárások megszüntetése; valamint a német kenderszövetség 27 ezer új munkahely bevételével számol a kannabisszal kapcsolatban. Így a becslések szerint a lega­lizáció akár 4,7 milliárd eurónyi előnyt jelentene a német államnak. 

Hogy nem a valóságtól elrugaszkodott számok ezek, jól mutatja az Egyesült Államok példája, ahol a legális marihuánapiac 2020-ban elérte a 17,5 milliárd dolláros forgalmat, és a jövőben további növekedést prognosztizálnak. Több mint 30 államban engedélyezték már a marihuána orvosi-rekreációs célú használatát, és az egyre szélesebb körű elfogadás miatt további államok is tervezik a lega­lizációt. Emellett Amerikában a marihuánával kapcsolatos iparágak, például a termesztők, gyártók, árusítók, orvosimarihuána-cégek is dinamikusan fejlődnek.

Szívás lesz a vége?

Az MCDDA éves jelentéseit fellapozva egyértelmű, hogy a kannabisz az Európában leggyakrabban fogyasztott tiltott kábítószer.

– Közel 48 millió férfi és mintegy 31 millió nő számolt be arról – a latenciát nem foglalják magukba ezek a számok –, hogy használta már ezt az anyagot – mondja Molnár István Jenő, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.

Franciaországban a felnőttek körében történő illegális kannabiszhasználat elképesztően magas: 44,8 százalékos. Ugyanakkor egy 2021-es statisztika szerint „a 25 országból rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy 2020-ban Európában mintegy 80 ezer ember vett igénybe speciális kábítószer-kezelést kannabiszhasználattal kapcsolatos problémák miatt, közülük mintegy 43 ezer fő első alkalommal. A kannabisz az új kezelésben részesülők által leggyakrabban említett fő probléma, és Európában az első kezelésre jelentkezők 45 százalékát érinti”.

– Ezeket a kezeléseket jellemzően az állam finanszírozza, így tehát kiadással járnak az egészségügy számára. Hogyan szolgálná tehát a marihuána legalizálása a nemzetek érdekeit, ha éppen e szer fogyasztásából adódóan vesznek igénybe a használók gyógykezelést? – teszi fel a kérdést Molnár István Jenő. 

A német válasz erre az, hogy a befolyt pénzből jelentős összeget fordítanának a fiataloknak szánt felvilágosításra, amelynek célja a droghasználat megelőzése, illetve egészségi következményeinek felelős mérlegelése lenne. Ugyanakkor Daniela Ludwig, a jelenleg még megbízását töltő szövetségi kábítószerbiztos a marihuána okozta pszichózisra, más pszichés és egészségügyi károsodás veszélyére hívta fel a kormány figyelmét, hiszen szakértők szerint húszéves korban még nem fejeződik be a központi idegrendszer és az agy érése. Ebből fakadóan pedig a „felnőttek” részére történő legális árusítás korhatára átgondolásra szorul. 

Minél korábban, gyakrabban és intenzívebben fogyasztanak a fiatalok kannabiszt, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a szer pszichózist, akár skizofréniát okoz. A kannabiszt használó serdülőknek nagyobb valószínűséggel lesznek tanulási nehézségei az iskolában, és emiatt gyakrabban esnek ki az oktatásból – áll a Drogkutató Intézet tanulmányában.