A nagy tesztüzlet

Észak-Rajna–Vesztfáliából és Bajorországból jelentették az első eseteket. Ám hamarosan kiderült, hogy egész Németországban napi rendszerességgel élnek vissza a tesztekkel. A Westdeutsche Rundfunk, a Norddeutsche Rundfunk és a Süddeutsche Zeitung tényfeltáró újságírói leplezték le azt a csalássorozatot, amelynek hátterében egy országos bűnözői csoport áll. Az újságíróknak egy informátor jelezte, hogy Bochumban valószínűleg nincs minden rendben a tesztekkel. A riporterek az ügy nyomába eredtek. Megszámolták, hogy hányan jelentkeztek tesztre, és a számokat összehasonlították a hatóságnak jelentett adatokkal. A Westdeutsche Rundfunk egyik újságírója, Paula Millig a tesztközpont közelében parkolt egy nem túl feltűnő helyen, és videóra vette, hányan veszik aznap igénybe a tesztközpont szolgáltatásait.

Hatalmas volt a különbség a valós és a leszámlázott teljesítmény között: az újságíró 80 embert látott bemenni, miközben a tesztközpontban ezret jelentettek le. A csalóknak könnyű dolguk volt: nem kellett megadniuk sem az alanyok nevét, sem a betegbiztosító számát, de még az anyagbeszerzési listát sem kérte tőlük senki. Pedig az is árulkodó lehetett volna: ha egy szolgáltató csak ezer tesztet vásárol, de tízezret jelent, akkor ott valami nem stimmel. Csakhogy a tesztközpontokat nem ellenőrizték. A bűnözőknek mindez valóságos aranybánya lett.

Az egész egy online tanfolyammal kezdődött, amely a gyorstesztekhez szükséges mintavételt oktatta. Ezt elvégezve kérvényt lehetett benyújtani az egészségügyi hivatalnál tesztállomás nyitására. Így a járvány árnyékában gomba módra szaporodni kezdtek a tesztállomások. Márciusban Észak-Rajna–Vesztfáliában még csak 1862 ilyen üzemelt, számuk április közepére azonban 5776-ra, május közepére pedig 8735-re nőtt.

Az állomás minden egyes elvégzett teszt után 18 eurót számlázhat le, ebből 12 euró a szolgáltatás díja, hat az anyagköltség. Az állampolgároknak heti egy teszt ingyenes, és mivel számos üzlet látogatása, illetve szolgáltatás igénybevétele friss negatív koronavírusteszthez van kötve, a legtöbben hetente teszteltetik magukat. Az oltás felgyorsítása helyett Németországban a járvány harmadik hullámában a tesztelésre helyezték a hangsúlyt, de közben a tesztközpontok működését senki nem ellenőrizte. Az oltás lassan haladt, voltak, akik Szerbiába vagy Oroszországba utaztak vakcináért, amint erről korábban a Demokrata is beszámolt.

A tesztelésekről kiállított számlák összege csak Bajorországban elérte a 120 millió eurót. Nürnbergben már akkorára dagadt a botrány, hogy az ügyben a legfőbb ügyészség egészségügyicsalás- és korrupcióellenes hatósága nyomoz. Berlinben március eleje óta 5,32 millió tesztet számláztak ki, amelyből 4,8-et magánszolgáltatók végeztek. A hatóságoknak az is szemet szúrt, hogy a magánszolgáltatóknál lényegesen alacsonyabb a pozitív tesztek aránya, mint a város által üzemeltetett tesztállomásokon. Míg az előbbinél 0,8, az utóbbinál 1,4 százalék volt.

A kasseli ügyészség is több gyanúsított ellen nyomoz. Kettő már előzetes letartóztatásban van. A nagystílű csalókat azzal gyanúsítják, hogy egymillió euró értékben számláztak le olyan tevékenységeket, amelyeket nem teljesítettek, ha pedig igen, akkor a minimálisan előírt szabályokat sem tartották be. A kasseli tesztközpont kiterjedt hálózatot üzemeltetett, az Észak-Rajna–Vesztfáliában működő cég három további városban is tevékenykedett: Lipcsében, Braunschweigben és Hannoverben, ahol áprilistól júniusig fiktív teljesítményeket számláztak ki.

A biztosítóval szerződött orvosok egyesülete kétmillió eurót már átutalt a cég számlájára, további 1,9 milliót azonban az ügyészség zárolt. A tesztközpontokat bezáratták, a további nyomozáshoz a rendőrség korábbi ügyfelek jelentkezését kéri, akik áprilisban, illetve májusban a négy tesztközpontban koronavírustesztet csináltattak.

Sajtóhírek szerint a hírhedt Remmo klán is részt vett az ügyben. Az arab migrációs hátterű „nagycsalád” 13 családból áll, tagjainak száma 500 és 1000 fő közé tehető, és számlájukra írható számos bűncselekmény a testi sértéstől a védelmi pénzek szedésén, rabláson, drogkereskedelmen át a pénzmosásig. 2020-ban a drezdai és berlini műkincslopásokkal kerültek a rendőrség látóterébe. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint mára sok ezer főt számláló bűnözői klánok jöttek létre olyan struktúrával, amelyet szinte lehetetlen áttörni, képtelenség feltérképezni, még titkosszolgálati eszközökkel is.

A tesztbotrány a kormány tekintélyét is alaposan megtépázta. A német államot érő kár mértékét jól mutatja, hogy Angela Merkel egy tollvonással megszüntette az ingyenes tesztelést. Bejelentette, van már elegendő vakcina, ezért október 11-étől fizetni kell Németországban a tesztekért. ν