A fórum – a minisztérium magyarázata szerint – az iparral folytatott stratégiai párbeszéd elsődleges helyszíne a NATO védelmi képességeinek tervezéséről, fejlesztéséről és megvalósításáról. A miniszter a fórumnak abban a panelbeszélgetésében vett részt, amely a mesterséges intelligenciának az autonóm fegyverrendszerekben történő alkalmazásáról szólt.

Hirdetés

„A fő kérdés az, hogy az AI civil területen alkalmazott megoldásait hogyan lehet a hadiipar, a védelem területén is alkalmazni, és hogy a NATO mint szövetség – nem pedig a tagországok külön-külön – a maga szempontjából hogyan reagál az AI fejlődésére” – mondta Palkovics László.

„Az egész konferencia pedig arról szól, hogy a NATO az innováció területén hogyan tud versenyképes maradni a világ más katonai hatalmaival szemben. Ezzel kapcsolatban elhangzott az egyik előadáson, hogy innováció szempontjából a világ legjobb egyetemeinek jelentős része – 20-ból 15 – NATO-tagországokban van. Ezenkívül az innováció szempontjából fontos start-up cégek jelentős része is a szövetség tagországaiban működik, tehát semmi okunk nincs azt gondolni, hogy a NATO ezen a területen ne lenne versenyképes a világ bármely más katonai hatalmával” – jelentette ki a miniszter.

A NATO védelmi minisztereinek kétnapos októberi tanácskozásán Jens Stoltenberg főtitkár bejelentette: fontos lépéseket tettek a védelmi képességek növelése érdekében egy új, az innováció felgyorsítását célzó kezdeményezés (angol betűszóval DIANA) elindításával, és az ehhez kapcsolódó alap megteremtésével. Ennek révén a civil iparban született kutatási eredményeket a hadiipar területén is hasznosítani szeretnék, hogy a NATO ne maradjon le a biztonság szempontjából kulcsfontosságú, legújabb technológiákról.

Stoltenberg akkori tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak a szövetségnek a mesterséges intelligenciára vonatkozó első stratégiájában is.

Korábban írtuk