A NATO felkészült a legrosszabbra: csapatokat vezényelhetnek Ukrajnába
Mark Rutte a Bild című német lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után Ukrajnának átfogó biztonsági garanciákra lesz szüksége annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin ne kíséreljen meg újabb támadást. A NATO-főtitkár szerint ugyanis egyértelművé kell tenni Oroszország számára, hogy egy újabb agresszió katasztrofális következményekkel járna.Mark Rutte úgy fogalmazott, Ukrajnának önálló, jól felszerelt és felkészült védelmi erőkre van szüksége, amelyek képesek megvédeni az országot. Emellett egy nemzetközi koalíció is szerepet vállalna a biztonsági garanciák biztosításában, Franciaország és az Egyesült Királyság vezetésével, több európai ország részvételével.
„Több európai ország jelezte, hogy kész lenne csapatokat biztosítani, amennyiben erre igény mutatkozik. Jelenleg folyik annak pontos meghatározása, hogy milyen lenne ennek az úgynevezett tettre készek koalíciójának a felépítése: hogyan nézne ki egy bevetés, mi történne a szárazföldön, a tengeren, a levegőben. Semmi kétségem: amikor a helyzet komolyra fordul, a fiatalok készek lesznek fegyvert fogni”
– mondta.
A NATO-főtitkár beszélt az Egyesült Államok szerepéről is, hangsúlyozva, hogy Washington kész részt venni a biztonsági garanciákban. Rutte szerint Donald Trump elkötelezett a háború befejezése mellett, és úgy véli, az amerikai elnök lehet az egyetlen, aki képes Putyint békére kényszeríteni. Egyúttal kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát, nem lép ki a NATO-ból, és egy esetleges válsághelyzetben Európa továbbra is számíthat az amerikaiakra.
Mark Rutte szerint a háború elhúzódásáért elsősorban Vlagyimir Putyin politikája felelős, mivel az orosz elnök hajlandó rendkívül súlyos veszteségeket is vállalni – akár 1,1 millió halott vagy sebesült katonát – mindössze minimális területi nyereségért.
Nem ez volt az első hasonló vélekedés a NATO-főtitkártól
Mark Rutte a közelmúltban több olyan kijelentést is tett, mellyel egy esetleges harmadik világháborút vetített elő. December közepén kijelentette, hogy a NATO tagállamai már most is veszélyben vannak, és a kontinens lakóinak komolyan kell venniük a fenyegetést. Azt mondta, hogy a szövetség 32 tagállamának fokoznia kell védelmi erőfeszítéseit, hogy megakadályozzák az Oroszországgal való háborút, amely „olyan mértékű lehet, mint az a háború, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át”. Ugyanis úgy véli: „Mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és Moszkva öt éven belül kész lehet katonai erővel fellépni a NATO ellen.”
Szavai pedig egybecsengenek a brüsszeli állásponttal. Orbán Viktor kormányfő hívta fel a figyelmet arra, hogy a Brüsszel által nemrégiben indított felfegyverkezési program kimondott célja, hogy az unió 2030-ra készen álljon a háborúra. Egy az Európai Bizottság által októberben bemutatott katonai terv pedig kimondja, hogy az Európai Unió országainak öt évük van felkészülni a háborúra.
