A fehérorosz elnök szombaton egy katonai támaszponton elmondott beszédében azt hangoztatta, hogy külföldről próbálnak forradalmat szítani Fehéroroszországban. Kijelentette, hogy nyugatról, az EU-tag Lengyelország és a NATO részéről az a veszély fenyeget, hogy annektálni készülnek Fehéroroszország nyugati régióját, amelynek székhelye Grodno. Egyben arra figyelmeztetett, hogy a minszki vezetés a legkeményebb intézkedésektől sem riad vissza, hogy megőrizze Fehéroroszország egységét.

Hirdetés

„A NATO nem jelent veszélyt sem Fehéroroszország, sem más ország számára, és nem vezényelt katonákat a térségbe” – közölte szombat este Brüsszelben a katonai szervezet szóvivője.

Gitanas Nauseda litván elnök is cáfolta Lukasenka kijelentéseit. „A rendszer minden áron megpróbálja elterelni a figyelmet Fehéroroszország belső problémáiról, teljesen alaptalan közleményeket adva ki képzelt külső veszélyekről” – hangoztatta Nauseda az AFP francai hírügynökségnek nyilatkozva.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök egyik tanácsadója szintén a Lukasenka-rendszer propagandájának nevezte azt a felvetést, hogy Lengyelország Fehéroroszország határainak destabilizálására törekszik. „Lengyelország tiszteletben tartja Fehéroroszország egységét” – idézte Krzysztof Szczerskit a PAP lengyel hírügynökség.

Korábban írtuk

Megfigyelők is úgy vélik, hogy a fehérorosz vezető kijátssza a „katonai kártyát”, hogy elterelje a figyelmet arról a súlyos belpolitikai válságról, amely az augusztus 9-i elnökválasztás után alakult ki.

Az ellenzék és számos nyugati ország, többek között az Európai Unió szerint elcsalták a választásokat, amelyeken hivatalos közlés szerint 80 százalékot szerzett a 26 éve hatalmon lévő Lukasenka. A választási eredmények kihirdetése után tiltakozó megmozdulások – tüntetések, sztrájkok – sorozata indult Fehéroroszországban.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az El País című spanyol napilapban vasárnap megjelent interjújában óva intett mindenkit attól, hogy Fehéroroszországban egy „második Ukrajnát” lásson, és kijelentette, hogy Lukasenka elnökkel párbeszédet kell folytatni.

„Ukrajnában az Európa és Oroszország közötti feszültséget háborúval, és az ország két részre szakításával próbálták és próbálják mind a mai napig elsimítani, a fehéroroszok problémája viszont nem az most, hogy választaniuk kell Európa és Oroszország között, hanem az, hogy kivívják szabadságukat és megteremtsék a demokráciát az országban. Európának nem szándéka egy második Ukrajnává változtatni Fehéroroszországot” – mondta.

Az EU és Moszkva közötti feszültség azóta fennáll, hogy Oroszország 2014-ben annektálta az Ukrajnához tartozó Krimet, és az EU emiatt büntetőintézkedéseket vezetett be Moszkva ellen, amelyeket mind a napig érvényben tart.

Borrell szerint az EU-nak továbbra is tárgyalnia kell Lukasenkával, akinek a helyzetét a főképviselő Nicolás Maduro venezuelai elnökéhez hasonlította, mert Maduro is egy tiltakozó népmozgalmat nyom el. „Maduro és Lukasenka pontosan ugyanabban a helyzetben vannak. Nem ismerjük el legitimnek megválasztásukat. Mindazonáltal – tetszik vagy sem – ők irányítják országuk kormányát, és továbbra is tárgyalnunk kell velük, noha nem ismerjük el demokratikus legitimitásukat” – húzta alá a főképviselő.