A német hadtörténész szerint kockázatot jelent a sorkötelezettség hiánya
A neves hadtörténész, Sönke Neitzel szerint Németország jelenleg nincs felkészülve egy komolyabb katonai összecsapásra, és a kormány tétlensége miatt súlyos veszélybe sodorhatja saját biztonságát. A Handelsblattnak adott interjújában a szakértő azt mondta, a szociáldemokraták jelenlegi politikája „biztonsági kockázatot jelent Németország számára”.
Sönke Neitzel rámutatott, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) komoly személyzeti gondokkal küzd: az alakulatok többségében emberhiány van, s még a zászlóshajóként emlegetett, tizedik páncélos hadosztályban sincs másképp. Szerinte az aktív állomány 183 ezer főről 260 ezer fősre tervezett növeléséhez nem elegendő a puszta számolgatás; fontosabb, hogy a Bundeswehrbe bekerülők rendelkezzenek a szükséges képességekkel.
A szakértő utalt arra is, hogy a kormányzat nehézkesen hoz meg bizonyos döntéseket: a tervek szerint csak 2027-ben kezdődne meg az általános alkalmassági vizsgálat, pedig gyors, országos mustrára van szükség a rendelkezésre álló erők és képzettség feltérképezéséhez.
„Tisztán kell látni, kik lennének bevethetők válsághelyzetben, és milyen képességekkel rendelkeznek” – fogalmazott.
Úgy véli, a kiválasztásnak a hadsereg valós igényeihez kell igazodnia, nem pedig véletlenszerű kiválasztásra épülnie.
Különösen élesen bírálta a szociáldemokratákat, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a katonai szolgálat önkéntes maradjon. Szerinte ez a hozzáállás gyengíti Németország elrettentő képességét, és gyengeséget sugall az oroszok felé. Úgy fogalmazott, a SPD jelenlegi állapotában „nem a biztonságot, hanem a bizonytalanságot erősíti”.
A történész szerint a Bundeswehrnek nem egyszerűen több embert, hanem a megfelelő embereket kellene toboroznia. A puszta számok – mint fogalmazott – „fétissé váltak”, miközben a távozók száma és a lemorzsolódás aránya továbbra is magas. Ráadásul a hadsereg szerkezete torz: a katonák 22 százaléka tiszt, miközben a hidegháború idején ez az arány alig haladta meg a nyolc százalékot.
Neitzel szerint a hadsereg valódi megerősítéséhez alapjaiban kell átalakítani a szervezetet. Kevesebb adminisztrációra, több kiképzett katonára, rövidebb döntési határidőkre és hatékonyabb vezetésre van szükség. Példaként a porosz hadseregreformert, Scharnhorstot említette, aki megteremtette a „polgár, mint a haza védelmezője” eszméjét.
A szakértő úgy véli, ha a döntéshozók továbbra is halogatnak, a Bundeswehrnek akár két évtizedébe is beletelhet, mire valóban ütőképes hadsereggé válik. Mint mondta, „túl sokan hiszik még mindig, hogy a régi rendszer keretei között is meg lehet újulni”, pedig a jelenlegi helyzet szerinte épp az ellenkezőjét bizonyítja.
