Németországban még soha nem volt annyi honosítás, mint 2024-ben: 291 955 külföldi kapott német útlevelet – ez nagyon jelentős, 46 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ezen belül a legtöbbjük szíriai – az összes honosított 28 százaléka.

Hirdetés

A honosítások számának feltűnő megugrása nem véletlen: 2024 júniusa óta az új állampolgársági törvény már öt év tartózkodás után lehetővé teszi a honosítást, és „kivételes integrációs erőfeszítésekkel” ez akár három évre is csökkenthető– a korábbi nyolc év helyett. Emellett a honosítottak a régi útlevelüket is megtarthatják. Sokaknak elkerülheti a figyelmét, hogy az új német útlevéllel ezek az emberek kikerülnek a bevándorlási bűnözési statisztikákból. Hivatalosan csökken tehát az esetek száma – de csak papíron.

Egy statisztikai mutató, a TVBZ (Tatverdächtigenbelastungszahl) azt mutatja, hogy egy adott nemzetiségű csoporton belül százezer főre vetítve hány gyanúsított jut.

Az AfD parlamenti frakciójának megkeresésére a szövetségi kormány az alábbi választ adta: a gyanúsítottak száma a TVBZ szerint 2024-ben 1740 volt a szíriaiak, 1722 az afgánok és 1606 az irakiak esetében – összehasonlításképpen a németeknél ez a szám 163.

Akik tehát honosítást kapnak, a jövőben már kimaradnak ebből a statisztikából és a németek bűnözési statisztikáját rontják. Ami tehát a bevándorlók körében a bűnözés csökkenésének tűnik, valójában statisztikai kiigazítás, ami csak a számokat szépíti, de a problémát nem oldja meg.

A német útlevéllel új jogok is járnak

Az állampolgárság számos előnnyel jár: ilyenek a szociális juttatások, a szabad mozgáshoz való jog az EU-n belül, illetve a szavazati jog, de ilyen elvileg a családtagok bevándorlásának lehetősége is.
2025 júniusának végén az új kormány a családegyesítést jelentősen korlátozta – például a korlátozott védelmi státusszal rendelkezők esetében, így ma már szinte lehetetlen a házastársat, vagy a gyerekeket utólag Németországba költöztetni.

forrás: Exxpress.at