Fotó: ShutterStock/Alexandros Michailidis (archív)
Hirdetés

Egyetlen téma dominálja a napokban a német közbeszédet: a hadkötelezettség kérdése. Erről írnak a regionális és országos lapok Saarbrückentől Frankfurtig, erről beszélnek a német köztévé sajtóklubjában, és ez a német politikai hagyományhoz hozzátartozó szivárogtatások elsődleges tárgya is, írja a Mandiner.

Mindennek alapja Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter május eleji kijelentése, mely szerint „Németországnak szüksége van a hadkötelezettségre valamilyen formában”. A Johns Hopkins Egyetemen elmondott szózat arra a helyzetre reflektál, hogy az Olaf Scholz kancellár által 2022-ben meghirdetett biztonságpolitikai korszakváltási program – amely 2031-re 203 ezer fősre duzzasztaná a Bundeswehrt a jelenlegi 180 ezerről – látványosan kivitelezhetetlen a jelenlegi, a hadkötelezettség 2011-es kivezetése óta teljesen önkéntes alapon működő toborzási módszerrel.

A Bundeswehrnek „még mindig mindenből túl kevés van”, valamint „öregszik és töpörödik” – mondta nemrég a hadkötelezettség küszöbön álló újrabevezetését először elkottyantó politikus, Eva Högl, a Bundestag szociáldemokrata honvédelmi felelőse a német hadsereg állapotáról szóló jelentés közzétételekor.

Pistorius a várakozások szerint hamarosan előáll majd arra vonatkozó tervével, hogy a hadkötelezettséget milyen módon vezetnék majd újra be Németországban a következő választási ciklusban. Már persze ha hagyják nekik, hogy erről most beszéljen: a ZDF értesülései szerint Scholz kancellár „választástaktikai okokból” arra utasította Pistoriust, hogy „ne nyissa ki a témát az EP-választások előtt”.

Korábban írtuk

Addig a kancellár nem kívánja elmondani, hogy a saját maga által két éve meghirdetett toborzási tervet hogyan teljesítené, ehelyett arról beszél, hogy a Bundeswehr emberhiánya „belátható méretű feladat”.

A kormányzó szociáldemokraták titkolózása és kettős beszéde miatt felértékelődnek a témában a szivárogtatások. A Business Insider nemrég nyilvánosságra került értesüléseiben az áll: a német védelmi minisztérium a 2031-es céllétszám elérését a három lehetséges opció közül – fennmarad a teljesen önkéntes alapú rendszer, újra bevezetik a 2011-ben felfüggesztett hadkötelezettséget, vagy új, enyhébb hadkötelezettségi szabályokat léptetnek életbe – a harmadikon dolgozik gőzerővel. A „hadkötelezettség light” terv keretében a svédhez hasonló rendszert vezetnének be Németországban is.

Svédországban minden nagykorúvá vált állampolgárral – fiúkkal és lányokkal egyaránt – kitöltetnek egy kérdőívet, melynek alapján a katonai szolgálatra alkalmasnak ítélt fiatalokat hívják be a seregbe.

(Korábban ez is önkéntes alapon zajlott; most, hogy nem fogadták el elegen önként a hadsereg ajánlatát, bizonyos esetekben kötelezővé is tették a bevonulást.)

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Mandiner oldalán.