A németek nem tettek le a sorkötelezettség bevezetéséről, sőt!
Egyre hangosabban zajlik Németországban a vita a sorkatonaság visszaállításáról. Thomas Röwekamp, a Bundestag védelmi bizottságának elnöke kijelentette, hogy a német hadsereg ütőképessége csak akkor garantálható, ha minden fiatal férfi átesik egy alkalmassági vizsgálaton. Úgy fogalmazott, ha Németország komolyan veszi saját védelmi képességét, akkor nincs más út, mint a „teljes körű ellenőrzés”. Csak így lehet pontos képet kapni arról, milyen tartalékok állnak rendelkezésre egy válsághelyzetre.
A CDU politikusa szerint nem elég felmérni, ki alkalmas katonai szolgálatra, azt is meg kell határozni, milyen szempontok alapján hívják be a fiatalokat. Mint mondta, a sorkatonai szolgálatot igazságosan és átláthatóan kell megszervezni, akár véletlenszerű, sorsolásos rendszerrel, akár a hadsereg igényeihez igazított alkalmassági kategóriákkal. Röwekamp emlékeztetett arra is, hogy a Bundeswehr létszámát a kormány 260 ezer főre kívánja emelni, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy az ország pontosan tudja, kikre számíthat.
Korábban a német vezérkari főnök, Carsten Breuer is hasonlóan nyilatkozott: katonai szempontból döntő fontosságúnak nevezte, hogy minden korcsoportot megvizsgáljanak, hiszen csak így derül ki, kik állnak rendelkezésre szükség esetén.
Boris Pistorius védelmi miniszter szintén a teljes körű felmérést támogatja.
A tervezett új törvény szerint a katonai szolgálat elvileg önkéntes maradna, ám a Bundestagban már felmerült, hogy ha nem lesz elég jelentkező, sorsolással válasszák ki azokat, akiket behívhatnak. Ezt a megoldást több kormánypárti és ellenzéki politikus is lehetségesnek tartja, noha a koalíción belül nincs egységes álláspont.
A javaslat azonban komoly bírálatot váltott ki fiatalokat tömörítő szervezetek részéről. A Német Ifjúsági Szövetség vezetője, Daniela Broda szerint a fiatalok már most is sokat tesznek a közösségért – önkéntes szolgálatokban, segélyszervezeteknél, civil kezdeményezésekben. Úgy vélte, nem helyes azt sugallni, hogy a fiatal generáció „tartozik” bármivel is a társadalomnak pusztán azért, mert fiatal. Broda úgy látja, a biztonságpolitika dolga nem az, hogy régi rendszereket élesszen újra, hanem az, hogy a jövő kihívásaira felkészült, rugalmas megoldásokat dolgozzon ki.
A vitát az is fokozza, hogy a törvény szövege és a politikai üzenetek között ellentmondás érzékelhető: miközben hivatalosan az önkéntességet hangsúlyozzák, egyre több jel utal arra, hogy egy kötelező rendszerre készülnek.
Broda szerint ez a kettősség bizalmatlanságot szül a fiatalok körében, hiszen úgy érzik, kevésbé tudják tervezni a személyes és professzionális életüket is.
A Bundestag első olvasatban már tárgyalta az új honvédelmi törvényt, amely a tervek szerint januárban léphet hatályba.
