A németek többsége fél felvállalni a politikai véleményét
Jól élsz, de ne kritizáld a rendszert – nagyjából ez lett mára a német polgárok alapelve. A Willkommenskultur, a 2018-as cenzúratörvény és az utóbbi évek egyéb nehézségei olyannyira megtörték németeket, hogy egy friss felmérés szerint mára kevésbé merik felvállalni a politikai véleményüket, mint a közvetlenül a második világháborút követő évtizedben.A felmérést az Allensbach Intézet készítette és azért érdekes, mert 1953 óta minden évben megismételték. Így alakult ki a „szabadságindex”, amely mindössze két kérdésből állt a kezdetek óta:
Úgy érzi, hogy ma szabadon kifejezheti politikai véleményét Németországban, vagy jobb, ha óvatos?
1953-ban a németek többsége (58 százalék) még azt mondta, hogy szabadon kifejezheti magát. A felmérésen aztán 1971-ben született a legjobb eredmény. Ekkor már a lakosság 83 százaléka vélte úgy, hogy szabadon elmondhatja a véleményét. Abban az évben Willy Brandt volt a kancellár.
A helyzet azonban évről évre romlik. Az idén a 83 helyett a válaszadóknak már csupán 40 százaléka látta úgy, hogy szabadon beszélhet. A németek 60 százaléka már nem meri elmondani a véleményét.
A szabadságindex legszembetűnőbb csökkenése 2011 és 2021 között, a Merkel-kormány idejében történt, amikor az index 66-ról 45 százalékra csökkent. Ezt rontotta tovább röpke két év alatt 40 százalékra a jelenlegi „közlekedési lámpa” koalíció.
Lassan felvállalhatatlan a németeknél a jobboldaliság
Az átlagok mögött érdekes összefüggések vannak. 2023 novemberében az AfD támogatóinak 62 százaléka gondolta úgy, hogy már nem beszélhet szabadon, nem mellesleg az FDP (57 százalék), az SPD (46 százalék), a Baloldali Párt (45 százalék) és a CDU/CSU (43 százalék) támogatóinak többsége is így látta.
Ezzel szemben a Zöldek szavazói még ma is hisznek abban, hogy Németországban korlátlan a szólásszabadság. 75 százalékuk azt mondta, hogy szabadon beszélhet. Mindössze 19 százalékuk gondolta úgy, hogy nem fejezheti ki szabadon a politikai véleményét.
Az óvatosságot kedvelők aránya majdnem ugyanannyi mindkét országrészben. Kelet-Németországban 47 százalék, nyugaton 44 százalék.
Az eredeti cikk IDE kattintva a Vasárnap.hu oldalán olvasható.
