A Körber-Stiftung éves reprezentatív felmérését a Verian közvélemény-kutató intézet végezte szeptemberben. A felmérést az amerikai elnökválasztás és a koalíció felbomlása után november 7-én és 8-án egy további felméréssel egészítették ki.

Hirdetés
Korábban írtuk

A felmérésben részt vevők 58 százaléka ellenzi, hogy Németország nemzetközi szinten vezető szerepet vállaljon, ha az Egyesült Államok visszavonulna ettől a szereptől. A legnagyobb külpolitikai kompetenciával a válaszadók 28 százaléka szerint Friedrich Merz a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje és a párt vezetője rendelkezik – a kormánykoalíció felbomlása után. Robert Habeck gazdasági minisztert (Zöldek) 18 százalék, Olaf Scholz kancellárt (SPD) pedig 15 százalék nevezte meg ezen kérdéskörben.

Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter védelmi kiadások növelésére tett javaslata már a szeptemberi felmérésben 50 százalékos támogatottságot nyert. A javaslat szerint a miniszter a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék 3-3,5 százalékára emelné. Ezt az összeget a felmérésben részt vevők 15 százaléka túl alacsonynak tartja. Ugyanakkor a többség (65 százalék) ellenzi, hogy Németország vezető katonai szerepet vállaljon Európában. Megosztott a németek véleménye a nemzetközi válságokban való nagyobb szerepvállalással kapcsolatban: a szeptemberi adatok alapján 46 százalék támogatja, míg 44 százalék továbbra is ellenzi Németország növekvő szerepvállalását.

Szeptemberben a válaszadók az ukrajnai háborút (45 százalék), a migrációt (31 százalék) és a közel-keleti háborút (17 százalék) jelölték meg Németország három legnagyobb külpolitikai kihívásaként.

Két és fél évvel az ukrajnai orosz offenzíva kezdete után a németek 57 százaléka még mindig Ukrajna katonai támogatása mellett áll. Ez az arány azonban az előző év 66 százalékos támogatottságához képest csökkent. Különösen alacsony az egyetértés Kelet-Németországban, ahol csak 40 százalék támogatja a további katonai segítségnyújtást.

A felmérésben részt vevők 47 százaléka szerint Ukrajnának mindaddig folytatnia kell a védekezést, amíg az Oroszország által megszállt összes területet vissza nem foglalja. Ezzel szemben 43 százalék úgy véli, hogy Ukrajnának át kellene adnia területének egy részét Oroszországnak, hogy véget vessenek a háborúnak.

A németek többsége (82 százalék) Oroszországot katonai fenyegetésnek tekinti Németországra nézve. 52 százalék szerint az amerikai közepes hatótávolságú rakéták Németországban való állomásoztatása növeli ezt a fenyegetettségérzést.

Kína növekvő befolyását a válaszadók 61 százaléka negatívan ítéli meg. A németek több mint fele (56 százalék) úgy látja, hogy Kína komoly veszélyt jelent a hazai gazdaságra. További 34 százalék legalább kisebb veszélyt lát. Tízből hat német támogatja a Kínától való nagyobb gazdasági függetlenséget – még akkor is, ha ez gazdasági veszteségekkel és munkahelyek megszűnésével járna Németországban.