A népakarat helyreállításának éve

Európában 2018 a népakarat helyreállításának éve lesz – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Németországban, a seeoni kolostorban, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselői háromnapos tanácskozásának második napján.

Fotó: MTI, Máthé Zoltán

A magyar kormányfő megbeszélésük után Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a CSU vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen úgy fogalmazott, az európai embereknek világos akaratuk van.
    
„Egyértelmű a népakarat”: az emberek nem kívánnak terrorveszélyben élni, azt akarják, hogy legyen közbiztonság, hogy a határokat megvédjék, és hogy vigyék ki a schengeni övezetből azokat, akiknek nincs okuk arra, hogy itt legyenek. Vigyék vissza őket oda, ahol újrakezdhetik az életüket – fűzte hozzá.
    
Orbán Viktor hangsúlyozta: „kezdettől fogva a határvédelem és a schengeni szerződés betartásának a talaján álltunk. Akkor is a schengeni szerződés talaján álltunk, építettünk például kerítést és határvédelmet, amikor még volt olyan hely Európában, ahol a káoszt meg a jogszerűtlenséget ünnepelték” – fogalmazott.
    
Kijelentette, hogy demokráciaproblémává vált a migránskérdés Európában. Úgy fogalmazott, az európai embereknek világos akaratuk van.
    
Orbán Viktor közölte, a megbeszélésen elmondta, hogy az elmúlt évek kérdése az volt, sikerül-e teret nyitni és érvényt szerezni a népakaratnak.
    
Európában sok helyütt a vezetők nem azt tették, amit a nép akart – vélekedett a magyar kormányfő, megjegyezve: „a demokráciában ilyenkor mindig zavar keletkezik”, és ezt az ellentmondást valahogy fel kell oldani.
    
„Én azt mondtam a bajor barátaimnak, hogy szerintem 2018 a népakarat helyreállításának éve lesz Európában” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
    
Az európai nép lépésről lépésre ki fogja kényszeríteni, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek a migránskérdésben az ő érdekeit szolgálják – hangoztatta.
    
A miniszterelnök azt mondta, sokat tanult Horst Seehofertől. Az egyik ilyen fontos szabály az, hogy jogszerűtlenségre semmilyen jogot nem lehet építeni, ezért a jogszabályokat mindig precízen be kell tartani. Minél nagyobb nyomás és kihívás van, annál precízebben – tette hozzá.
    
Magyarország megértette ezt a szabályt – szögezte le a kormányfő.
    
Orbán Viktor közölte: világossá tette bajor partnereinek, hogy Magyarország továbbra is a jogszerűség talaján áll.
    
„Továbbra is tekintsenek engem Bajorország végvári kapitányának. Bajorország déli határa a szerb-magyar határnál van, és amikor mi azt a határt védjük, akkor azzal védjük Bajorországot is” – jelentette ki.
    
A bajorokat és a magyarokat hosszú és mély kapcsolat köti össze; olyan hosszú, hogy az első magyar keresztény király családjától a győri Audi-gyárig húzódik – hangoztatta. Azt mondta, a kapcsolat mélysége eléri a barátságot.
    
„Én Bajorországban soha nem tapasztaltam rosszindulatot a magyarokkal, Magyarországgal vagy a magyar kormánnyal szemben, mindig őszinte, nyílt és korrekt beszélgetésekben volt részem, ma is ez történt” – közölte.
    
Nem kívánok tiszteletlenül viselkedni és beavatkozni a német belpolitikába – jelentette ki Orbán Viktor.
    
Úgy fogalmazott, „a mi testtartásunk alapvetően a tisztelet testtartása”.
    
A német vitákat majd a német emberek lefolytatják, és a német döntéseket meghozzák a német politikusok.
    
„Sok sikert kívánok az ezzel kapcsolatos tárgyalásokhoz” – tette hozzá.
    
A miniszterelnök közölte, hogy gazdasági kérdésekről is beszéltek. A kétoldalú kapcsolatok ragyogóak, de találtak új területeket, amelyek felé még terjeszkedni tudnak – jelezte.
    
Beszéltek az európai gazdaság jövőjéről is. Orbán Viktor megállapította, hogy teljes a nézetazonosság a CSU és a magyar kormánypártok között. Nem lehet a másik pénzén élni, mindenkinek elő kell állítania a saját teljesítményét. Csökkenteni kell az államadósságokat, a költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartani, és a munkaerőpiaci reformokat otthon mindenkinek végre kell hajtania, ez minden tagállamnak „házi feladat” – sorolta.
    
Ezt a nemzeti felelősséget vállalni kell. Nem támogatnak olyan reformokat, amelyek a nemzeti felelősséget a nemzeti felelőtlenséggel váltanák fel, és valamifajta összeurópai felelősségben fel akarnák oldani – nyomatékosította.
    
Orbán Viktor megköszönte Horst Seehofernek a „nagyszerű” decemberi beszédét. Nagyon régóta vártak már erre a hangra. Elismeréssel nyugtázták azt a mondatot, hogy Bajorország keresztény ország volt, és az is marad.
    
„Úgy látom, hogy a jövőről szóló vitáknak van közös szellemi alapja, úgyhogy izgalmas és termékeny beszélgetésekre számítok a jövőben is” – fogalmazott.
    
Bajorország példája mindig biztatás volt Magyarországnak. Mi is szeretnénk olyan sikeresek lenni, mint a bajorok, ennek a módját keressük, ami nem megy egyik napról a másikra, de a magyar gazdaság ma azon az úton halad, hogy büszkék lehessünk rá – emelte ki Orbán Viktor.
    
Közölte: világossá tette, hogy a magyar gazdaság felépítését a magyar emberek teljesítményén keresztül tudták elérni.
    
„Partnerséget kérünk, és üzleti együttműködést keresünk” – zárta beszédét a magyar miniszterelnök.
    
A program szerint Orbán Viktor a nap folyamán előadást tartott a CSU frakcióülésén, majd szűk körű megbeszélést folytat Manfred Weberrel, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetőjével.
    
A Horst Seehoferrel közös ebéden mások mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Szájer József fideszes EP-képviselő is részt vett.

(MTI)