„A külföldről fizetett propagandamédia politikai és finanszírozási okok miatt megint hazudik a magyaroknak” – idézi a Bennfentes portált a Magyar Nemzet. A ferdítés és a valóság tagadása két síkon zajlik: egyrészt teljesen elhallgatják a nyugati vezetők egyre vadabb uszításait, nem számolnak be a háborús lázról. Másrészt azzal vádolják a Fideszt és a kormányt, hogy alaptalanul riogatnak a háborúval.

Hirdetés

Pedig a vádjaikkal szemben ténylegesen őrült, és egyre fokozódó háborús pszichózis tombol Európában, de a dollármédia kitartóan tagadja ezt. A Bennfentes összegyűjtötte az elmúlt három hét nyugati háborúpárti nyilatkozatait. Ezeket látva Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője úgy fogalmazott,

„A háború 27 hónapja alatt egy lopakodó eszkaláció során a nyugati országok centiről centire kerültek egyre közelebb ehhez a korrupt háborúhoz. […] Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kontinensünk békéjének sorsa ma a választók kezében van.”

„Ursula von der Leyen háborús elnök akar lenni” – adta hírül március végén a Politico című brüsszeli lap – a dollármédia természetesen nem számolt be a bizottság elnökének terveiről.

Franciaország elnöke két héttel ezelőtt az Economist címlapján üzente meg a világnak ismételten: kész francia katonákat küldeni Ukrajnába.

Korábban írtuk

„Franciaország Kijev kérésére katonákat küldhet Ukrajnába, ha az orosz hadsereg áttöri a frontvonalat”

– közölte Emmanuel Macron. Franciaország elnöke szerint Párizs már küldött katonákat Afrikába a terrorizmus elleni harcban, így nem zárja ki, hogy Ukrajnának is hasonló segítséget nyújtson.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki pár hete elismerte, hogy már most is vannak NATO-katonák Ukrajnában, május elején kijelentette: egy európai nehézdandár létrehozását javasolja, amely az EU szomszédos régióiban zajló eseményekre való gyors reagálásra szolgálna az Egyesült Államok bevonása nélkül.

„Én egy európai uniós nehézdandár híve vagyok, amely azonnali reagálási képességet biztosítana az EU-nak, hogy ne kelljen minden vészhelyzetben az Egyesült Államok képességeit kérni”

– mondta Sikorski a TVP World című műsorában. „A balkáni vagy észak-afrikai események példák olyan helyzetekre, amelyekben Európának nem kellene az Egyesült Államokhoz fordulnia” – magyarázta a lengyel külügyminiszter.

A háború kezdete óta vita volt arról, Ukrajna használhatja-e a nyugati fegyvereket arra, hogy Oroszországot közvetlenül támadja. Az egyre nagyobb és nagyobb hatótávolságú rakéták átadásakor, valamint a német Taurus rakéták biztosításának lehetőségekor lángolt föl ez a vita leginkább.

Baiba Braze lett külügyminiszter május elején azonban már egyértelművé tette, hogy ez a vita eldőlt, és azok, akik nagy hatótávolságú eszközöket szállítanak, engedélyt adtak az ukránoknak arra, hogy közvetlenül támadják Oroszországot.

„Ukrajna már kapott nyugati fegyvereket, amelyekkel engedélyt kaptak arra, hogy orosz területre csapást mérjenek”

– fogalmazott. Szerinte kezd megváltozni a nyugati országok álláspontja a fegyverek átadási záradékáról, amely eddig tiltotta ezek Ukrajna területén kívüli használatát. „Vannak már olyan országok, amelyek ilyen korlátozások nélkül adtak fegyvereket Ukrajnának” – jelentette ki Baiba.

Vjacseszlav Kukula, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke szintén május elején jelentette be: Lengyelország húszezerről 150 ezerre növeli a hadsereg tartalékosainak számát – közölte a Bennfentes. A lengyel vezérkari főnök a tartalékosok létszámának növelését a „véres és hosszadalmas harcok küszöbönálló kezdetével” indokolta.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrégiben Kijevben járt. Hazafelé tartó vonatútján nyilatkozta a Reutersnek: az ilyen kudarcok [az amerikaiak féléves késedelme] azt mutatják, hogy „ideje lenne felülvizsgálni a Kijevnek nyújtott nemzetközi katonai segélyek koordinációját.”

„Erősebb, intézményesített keretre van szükségünk a támogatásunkhoz a kiszámíthatóság, a nagyobb elszámoltathatóság és a tehermegosztás biztosítása érdekében”

– mondta Stoltenberg.

Május 6-án jelentette be Thierry Breton, az EU-s belső piacokért felelős biztosa, hogy Brüsszel „katonai innovációs irodát nyit Kijevben”, még ebben az évben.

„Európai katonai innovációs irodát nyitunk Kijevben, hogy hidat teremtsünk az európai innovatív startupok és az ukrán fegyvergyártó vállalkozások, valamint az ukrán hadsereg között, hogy az európai vállalkozások segíthessék az ukrán fegyveres erőket a harctéren”

– húzta alá.

Magyar Péter az Európai Néppártba tart

Május 11-én Magyar Péter ismét megerősítette az RTL-nek, hogy az Európai Néppártba tart a választásokat követően. Ez már egyértelműen Manfred Weber nyilatkozata után történt, amelyben a néppárti frakcióvezető korábban megüzente a Népszaván keresztül, hogy a Néppártnak Ukrajna az első.

„Három alapvető feltételünk van, amelyet mindenkinek, aki hozzánk akar tartozni, be kell tartania: Európa, Ukrajna és a jogállamiság pártján kell állnia. Ezek az EPP-család alapelvei. Örülök, hogy egyre többen kopogtatnak az ajtónkon, hogy emberek és pártok fontolgatják a képviselőcsoportunkhoz való csatlakozást. De a jelentkezéseket a választások után, eseti alapon fogjuk értékelni”

– mondta a Népszavának Strasbourgban Manfred Weber néppárti frakcióvezető. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az észtek is tárgyalnak katonák küldéséről.

„Észtország vezetése tárgyal arról, hogy csapatokat küld Ukrajna nyugati részébe, hogy ezek átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget nyújtanának Kijevnek, hogy több saját katonát küldjön a frontra”

– nyilatkozta a Breaking Defense portálnak az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Madis Roll úgy fogalmazott, hogy a végrehajtó hatalom jelenleg elemzi a lehetőségeket, és bár azt mondta, hogy Észtország szívesebben tenne meg egy ilyen lépést egy teljes NATO-misszió részeként – hogy felmutassa a szélesebb körű elszántságot és erőt –, de nem zárja ki azt sem, hogy egy kisebb koalíció tagjai legyenek.

Svédország háború esetén kész atomfegyvert fogadni a területén

Pal Jonson svéd védelmi miniszter május 13-án bejelentette, Stockholm nem tervezi, hogy katonai személyzetet küldjön Ukrajnába – de megfontolhatja az új NATO-szövetségesei által javasolt lehetőségeket. Ugyanezen a napon Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy Svédország kész engedélyezni a területén a nukleáris fegyverek telepítését háború esetén.

A következő hónapok sokat követelnek Ukrajnától. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kritikusnak nevezte Kijev számára az orosz hadművelet jelenlegi szakaszát. Ezt a legutóbbi, május 14-i kijevi tájékoztatón mondta, hozzátéve, hogy „az Egyesült Államok közelebb hozza Ukrajnát a NATO-hoz, majd bevezeti a szövetségbe.”

Nyugati politikusok mellett a nyugati média is háborús eszkalációban él. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megszerzett egy titkos dokumentumot, amely szerint gyors NATO-csatlakozás, még több támogatás és légvédelem biztosítása szükséges Ukrajnának a NATO területéről. „Ukrajna a NATO-csatlakozás egyértelmű kilátásai nélkül az összeomlás előtt áll” – fogalmaz a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A kiadvány szerint Zelenszkij hivatalának vezetője, Andrij Jermak – aki rendszeresen egyeztet Soros György fiával – és Rasmussen ex-NATO-főtitkár olyan „koncepciót” mutatott be, amely szerint még az idén meg kellene kezdeni a tárgyalásokat Ukrajna NATO-csatlakozásáról, és az országot 2028-ig véglegesen fel kellene venni a szövetségbe, függetlenül az Oroszországgal fennálló konfliktus kimenetelétől – fogalmaz a Bennfentes összeállítása.

A dokumentum társszerzői között van Hillary Clinton és Boris Johnson, valamint Alexander Kwasniewski volt lengyel elnök is. Mint az köztudott, Boris Johnson a főkolomposa annak, hogy a végleges aláírás előtti orosz és ukrán béketárgyalások megszakadtak 2022 márciusában, mert Johnson azt mondta Zelenszkijnek, hogy „ne írjatok alá semmit, csak harcoljatok.”

Május 16-án a dán külügyminisztérium az X-en bejelentette, hogy újabb fegyverszállítmányt állít össze Ukrajnának. Légvédelmi és tüzérségi eszközöket készít elő Ukrajnának 750 millió euró értékben. Ugyanezen a napon lelepleződtek a görög fegyverszállítások, miközben a miniszterelnök korábban fogadkozott, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának.

Görögország titokban 250 konténernyi fegyvert és lőszert küld Ukrajnába az Egyesült Államok utasítására – jelenti az Efimerida ton Syntakton görög lap. A kiadvány szerint a konténerek Szalonikiből Románián keresztül érkeznek meg. Az első konténerek május 14-én hagyták el a Kato Gefira-i állomást. Korábban a görög miniszterelnök biztosította a görögöket, hogy nem írt alá semmilyen titkos megállapodást Zelenszkijjel a fegyverszállításokról.

Május 17-én a New York Times pedig azt adta hírül:

A NATO-szövetségesek egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába az ukrán erők kiképzésére, ami egy korábbi vörös vonal újabb elmosódását jelentené, és az Egyesült Államokat és Európát közvetlenebbül bevonhatná a háborúba. Ukrajna létszámhiánya kritikus ponthoz érkezett, és az utóbbi hetekben komolyan romlott a harctéri helyzete, mivel Oroszország felgyorsította előrenyomulását, hogy kihasználja az amerikai fegyverszállítmányok késedelmét. Ennek eredményeképpen ukrán tisztviselők arra kérték amerikai és NATO-partnerüket, hogy segítsenek 150 ezer új újonc kiképzésében, akik közelebb vannak a frontvonalhoz a gyorsabb bevetés érdekében.

Az amerikaiak már „elkerülhetetlennek” tartják NATO-katonák küldését:

Az Egyesült Államok eddig nemet mondott, de Charles Q. Brown Jr. tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke csütörtökön azt mondta, hogy a NATO-kiképzők bevetése elkerülhetetlennek tűnik.

„Idővel el fogunk jutni oda” – jelentette ki. Egyelőre – mondta – egy Ukrajnán belüli erőfeszítés egy csomó NATO-kiképzőt sodorna veszélybe, és valószínűleg azt jelentené, hogy el kellene dönteni, hogy a harctér közelében lévő kritikus ukrán infrastruktúra helyett az értékes légvédelmet a kiképzők védelmére használják-e. Brown tábornok a brüsszeli NATO-találkozóra tartó repülőgépén tájékoztatta az újságírókat.

A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.