Fotó: shutterstock.com, illusztráció. Készítette: Vitaliip
Hirdetés

A gazdasági és pénzügyi háború tartós és erőszakos lesz. A harcban minden erőnket mozgósítani kell„ – fogalmazott a gazdasági tárca vezetője az RTL kereskedelmi rádióban. Számításai szerint a járvány Franciaországot 2020-ben recesszióba taszítja. A kormány a GDP egy százalékos visszaesésével számol, ezért törvényjavaslatot terjeszt be a költségvetés módosítására, amelyben ”negatív növekedés„ fog szerepelni, egyelőre – átmenetileg – egy százalékos mutatóval.

A kisvállalatok megsegítésére a kormány egymilliárd eurós segélyalapot hoz létre, és nem zárta ki, hogy szükség esetén államosításokat is eszközöl.

Emmanuel Macron francia elnök hétfő esti televíziós beszédében – amely megdöntötte a nézettségi rekordokat – jelezte, hogy a fizetési nehézségbe került vállalkozásoknak felfüggeszti az adó- és járulékfizetési kötelezettségeit, nem kell befizetniük az áram- és gázszámlákat, és a bérleti díjakat sem.

Miután déltől csak indokolt esetben és kizárólag igazolással hagyhatják el a franciák az otthonaikat, a nagyvárosokban, és mindenekelőtt a Párizsban élők tömegesen indultak útnak, hogy az egyre tavasziasabb időben – aki megteheti -, vidéken vészelje át a következő időszakot. A francia főváros a járvány egyik gócpontjává vált, így van, aki magától a vírustól tart, mások viszont nehezen tudják elképzelni a kormány által meghirdetett teljes karantént egy olyan zsúfolt városban, ahol nagyon kicsik a lakások.

Franciaországban békeidőben még soha nem voltak hasonló jellegű intézkedések.

”A teljes karantén helyrehozhatatlan károkat fog okozni„ – mondta egy 28 éves nő a francia hírügynökségnek. ”Negyven négyzetméteren a párommal megmaradni lehetetlen. Amíg mozoghatok, megteszem„ – tette hozzá. A pár autót bérelt, hogy ne kelljen tömött vonatra szállniuk és egészségügyi kockázatokat vállalniuk. A dél-franciaországi Montpellier-be utaznak, ahol a szülők egy 120 négyzetméter alapterületű, medencével ellátott kertes házban élnek, és így a család viszonylag kényelmesebben tudja elviselni a karantént. A járvány által veszélyeztetettebb idősebb családtagok megóvása az ő esetükben fel sem merült, hiszen a múlt hétvégét is együtt töltötték Párizsban, így mindenki megfertőzhetett mindenkit.

Az informatikus Roman egy párizsi elővárosból, Colombes-ból indult útnak a feleségével és két gyerekükkel egy óceánparti kölcsönlakásba.

”Tíz perc alatt leérünk a partra és vissza. A karantén kevésbé lesz nehéz, főleg a kisebb gyerekkel„ – mondta a harmincéves férfi, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy Párizsban maradjon a családjával. ”A tömegközlekedéssel és az egy négyzetméterre jutó embermennyiséggel még a vásárlás is hatalmas kockázatokkal jár„ – hangsúlyozta.

Léa elsősorban a járvány miatti ”idegesítő hangulat„ miatt menekül el Párizsból egy természet-közelibb környezetbe. A 120 négyzetméteres elővárosi lakásában – ahol egyedül él – van elég tér ahhoz, hogy átvészelje a következő hetek vesztegzárát, de szívesebben húzódik meg barátaival egy baszkföldi házban.

A párizsi pályaudvarok délelőtt tömve voltak a menekülő emberekkel, akik nem tartották be a kormány által kért egyméteres biztonsági távolságot.

Egy 32 éves ötgyerekes anya heti 5 ezer euróért bérelt egy házat vidéken, legalább egy hónapra, az egyik legeldugottabb normandiai faluban. 

”Olyan helyet kerestem, amely még nem fertőződött meg. Nem volt bekalkulálva ez a kiadás, ez egy nagy érvágás, de a gyerekek érdekében tesszük„ – mondta a nő. 

Jean Viard szociológust nem lepte meg a párizsiak exodusa, miután a nagyváros ”mindig is a betegségek, a zavargások és a szennyezettség szimbóluma„ volt.

”Történelmileg a városi polgárságnak mindig volt egy egynapi távolságra található vidéki háza, ahol biztonságba lehetett helyezni a családot pestisjárvány vagy a kánikula idején. 1939-ben, a háború kitörésekor a polgárság tömegesen vásárolt vidéki házakat, hogy ott vészelje át a nácik hatalomra kerülését„ – hangsúlyozta. Ezt a reflexet szerinte az magyarázza, hogy pszichológiailag félünk halottat látni, legyen szó híres emberekről, a barátainkról vagy a hozzátartozóinkról. Ezért az emberek többsége a bajban is próbál pozitív terveket szőni.