A pénzügyi válság küszöbére került Németország
Nem elég, hogy a német gazdaság vélhetően ebben a negyedévben is zsugorodik, most úgy néz ki, az alkotmánybíróság múlt heti döntése miatt akár egy széles körű pénzügyi válság is kibontakozhat az unió legerősebbnek tartott tagállamában – erről ír a hirado.hu.A német alkotmánybíróság döntése, amely kimondta, hogy az egyes, költségvetésen kívüli alapok forrásait csak az eredeti célokra lehet fordítani, nem lehet más alapokba korlátok nélkül átcsoportosítani, gyakorlatilag milliárdokat „töröl” a szövetségi költségvetésből, és akár további fél százalékponttal is visszavetheti jövőre az Európa legnagyobb gazdaságát – ismerteti a közmédia hírportálja.
Sikerült elkerülni a gazdaság teljes összeroppanását 2021-ben
A Covid-válság alatt, 2021-ben a német törvényhozás, a Bundestag még Angela Merkel kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormánya alatt, egy költségvetés-módosítással 60 milliárd eurós hitelfelvételről döntött.
A 22,6 ezer milliárd forintra rúgó összeg valamelyest meghaladja a magyar költségvetés kiadási főösszegének felét, de ez még német viszonylatban is óriási pénzt jelent. Jelentős részben ebből kívánták finanszírozni azokat a lakosság és a vállalkozások felé folyósított Covid-segélyeket, amelyekkel sikerült elkerülni a német gazdaság teljes összeroppanását.
Adósságfékkel korlátozzák Németország eladósodását
A német alkotmány 2009 óta úgynevezett adósságfékkel korlátozza Németország eladósodását: a 16 tartomány kormányai számára tilos új hitelt felvenni, a szövetségi költségvetés pedig legfeljebb a nominális GDP 0,35 százalékát nem meghaladó mértékben adósodhat el évente. A 60 milliárd euró a GDP 0,35 százalékát természetesen messze meghaladja; erre a hitelfelvételre csak azért volt lehetőség, mert az adósságféket válság esetén nem kötelező alkalmazni.
Ezeket a pénzeket szerette volna a kormány átrakni az éghajlatvédelmi és átalakítási alapba, amit a Bundestag meg is szavazott. Az alkotmánybíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány lépése alkotmányellenes. Azért is kellemetlen fejlemény ez Olaf Scholz kancellárnak, mert kormánya eddig nagymértékben támaszkodott a különalapokra az éghajlati és ipari programjai finanszírozása érdekében.
A kormány lassan teljesen elveszíti támogatottságát
Annak ellenére, hogy előző hónapban a gazdasági tárca még – rendkívül csekélynek mondható – 1,3 százalékos növekedést jósolt jövőre, most már egyre biztosabbnak tűnik, hogy a befektetési források elvesztése miatt inkább fél százalékpontos csökkenés várható.
A döntés tovább fokozta a meglévő feszültségeket Olaf Scholz már amúgy is a szakadék szélén táncoló kormányában, amely lassan teljesen elveszíti támogatottságát. A kancellár koalíciós partnerei társaságában ígéretet tett arra, hogy megtalálja a módját a költségvetési lyuk betömésének. Ez azonban korántsem lesz egyszerű feladat.
A pénzügyminiszter ellenzi a további adóemeléseket
A szabaddemokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner határozottan ellenzi a további adóemeléseket, a szocdemek és a zöldek viszont a szociális kiadások megvágását nem engedik keresztülvinni. A jövő évi költségvetésben kevesebb állami fedezet lesz a gazdaság és az infrastruktúra támogatására – figyelmeztetett Lindner.
Robert Habeck gazdasági miniszter kitart amellett, hogy a döntés visszavetheti az ipari termelést, gátat szab a klímavédelmi célok teljesítésének, ráadásul számos munkahely szűnhet meg miatta. Habeck ebben vélhetően nem téved, azt azonban nem teszi hozzá, hogy az egész helyzet a német kormány kapkodó, a válságot nem kezelő, hanem tovább mélyítő gazdaságpolitikája miatt alakult ki.
A hiányzó források kiváltása hitelfelvétellel jelenleg lehetetlennek tűnik, hiszen éppen most állították vissza az alkotmányban is rögzített adósságfékrendszert. Hogy úrrá legyenek a súlyos gondokon, Habeckék első körben megemelik az éttermi áfát 7-ről 19 százalékra, hiába lobbizott ellene az ágazat csődhullámmal riogatva.
Berlin várhatóan továbbra sem teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzéseit
A kormányt tépázó nehézségekkel kapcsolatban a Politico nemrég arról írt, hogy a szivárványkoalíció ambiciózus programjai közül gyakorlatilag az összes elvérzett. Hiányzik a sokat hangoztatott Zeitenwende, a német hadsereg 100 milliárd eurós átalakítása, és Berlin várhatóan továbbra sem teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzéseit.
Még ott sem – ahol a pártoknak sikerült kompromisszumot kötniük, mint például a gyermekjóléti kiadások növeléséről szóló e heti megállapodás – úgy alakultak a dolgok, ahogyan megegyeztek, ugyanis az így született jogszabály alig hasonlít annak közösen elfogadott tervezetére.
A gyermekjóléti reformot szorgalmazó zöldminiszter például eredetileg 12 milliárd eurós költségvetést kért, és végül csak 2,4 milliárd eurós ígéretet kapott. A cikkben azt is megjegyzik, hogy azon kevés területek egyike, ahol a pártok közös nevezőre jutottak, a kannabisz legalizálása volt.
A hirado.hu cikkét ITT olvashatják.
