Hirdetés

Az indítványt az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióhoz tartozó PiS az EP-elnökség keddi ülésén terjeszti elő – mondta el a PAP lengyel hírügynökségnek Legutko. Az indítványt kísérő, David Sassoli EP-elnöknek címzett, a PAP által idézett levélben Legutko aláhúzta: az aushungern (kiéheztetni) kifejezés „az éhezést eleven emlékezetében tartó lengyel és magyar nemzet provokatív meggyalázását jelenti”.

A PiS EP-küldöttségét vezető Legutko a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott Barley-nyilatkozatra reagált, amely szerint a jogállamiság kapcsán „pénzügyileg ki kell éheztetni” Orbán Viktort, és meg kell akadályozni, hogy az európai polgárok által befizetett adót „az olyan rezsimeknek folyósítsák, mint amilyen az Orbáné és Kaczynskié”. Rámutatva arra, hogy Barley eddig nem kért bocsánatot szavaiért, Legutko aláhúzta: akármit is gondol a német politikus Lengyelország és Magyarország kormányairól, ez „nem igazolhatja a 20. század nagy részét végigszenvedő két nemzet iránti érzéketlenségét és tisztelethiányát”.

Legutko kétségesnek nevezte, hogy a második legnagyobb EP-frakcióhoz, a szocialisták és demokraták képviselőcsoportjához tartozó Barley leváltását célzó indítvány az EP-ben többségi támogatásra találna. A beadványt akár az EP-elnökségi ülésén is elutasíthatják, akkor viszont kiderül, hogy Barley kijelentéseit az EP többségi frakciói nem tartják elmarasztalandónak – jegyezte meg a lengyel politikus. Barley kijelentése miatt múlt héten több vezető lengyel politikus hivatalos bocsánatkérést követelt. Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője önlejáratónak nevezte a Deutschlandfunk utólagos magyarázatát, miszerint a „kiéheztetés” kifejezés nem Lengyelországra vonatkozott.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szombaton a wpolityce.pl konzervatív hírportálnak „elmarasztalandónak”,valamint „diplomáciai botránynak” nevezte Barley nyilatkozatát. A németeknek „emlékezniük kellene az ehéségről, az emberirtásról, a tragédiákról, amelyekért felelősek” – jelentette ki Morawiecki, hangsúlyozva: az Európai Unióban Magyarország és Lengyelország ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint (például) Németország vagy Franciaország.

Korábban írtuk