A romákkal szemben a legjelentősebb az ellenérzés Franciaországban
A felmérésben megkérdezettek 54 százaléka szerint a romák nem akarnak beilleszkedni, jóllehet 2014 decemberében még a franciák 77 százaléka gondolkodott így.
Több mint ötven százalékkal csökkent a rasszista és antiszemita cselekmények száma tavaly Franciaországban az előző évhez képest, s a tolerancia mértéke növekedett a közvéleményben a terrorizmus és a menekülthullám ellenére – derült ki egy csütörtökön megjelent kormányzati jelentésben.
Az Emberi jogok konzultatív nemzeti bizottsága minden évben jelentést készít a közvélemény állapotáról, amelyhez az igazságügyi és a belügyminisztérium adatait, valamint egy felmérést használ fel. Ez utóbbit 2016. október 17. és 24. között készítette az Ipsos közvélemény-kutatóintézet.
A kormányzati adatok szerint a hatóságok tavaly havonta mintegy 800 faji, származási, etnikai vagy vallási okból elkövetett bűntettet regisztráltak, ami „jelentős csökkenést mutatott” 2015-höz, a terrortámadások évéhez képest.
Az antiszemita, muzulmánellenes és egyéb rasszista cselekmények és fenyegetések száma 44,6 százalékkal csökkent, míg tavaly 1125-et, 2015-ben 2034-et regisztráltak.
A muzulmánok ellen tavaly 182 cselekményt követtek el, ami 57 százalékkal kevesebb mint 2015-ben, amikor is a januári és novemberi párizsi iszlamista merényletek után emelkedett meg a számuk. Az antiszemita cselekmények száma tavaly 335 volt a 2015-ös 808 után, ez 58 százalékos visszaesést jelent. A jelentés ez utóbbi látványos csökkenést a középületek védelmére elrendelt hatósági intézkedéssel magyarázta.
A tanulmány ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy becslések szerint a rasszista sértéseknek csak alig hat százalékáról értesülnek a hatóságok, és csak három százalékuk esetében történik feljelentés. A fenyegetéseknek pedig csupán harmada jut a hatóságok tudomására, és csak 19 százalékukat vizsgálja ki a rendőrség.
„A zsidók, a feketék és az ázsiaiak a legelfogadottabb kisebbségek, a romák iránt messze a legnagyobb az ellenérzés” – olvasható a jelentésben.
A felmérésben megkérdezettek 54 százaléka szerint a romák nem akarnak beilleszkedni, jóllehet 2014 decemberében még a franciák 77 százaléka gondolkodott így. A nemzeti bizottság úgy látja, hogy néhány éve kevesebb szó esik a kelet-európai romákról, mint korábban, de pozitívabb hangvétellel, s „az őket segítő szervezetek munkája láthatóan kezd beérni”.
A szervezet elküldött egy kérdőívet a három hét múlva esedékes francia elnökválasztás jelöltjeinek annak érdekében, hogy foglaljanak állást az emberi jogok, a szegénység elleni közdelem, a menekültjog és a szekularizáció témaköreiben.
MTI
