Az elzászi illetőségű Joseph Daul frakcióelnök kritikusan és önkritikusan nyilatkozott a kérdésről – már ami egyes francia hivatalosságok különféle megnyilatkozásait illeti. A tárgyilagosság jegyében ugyanakkor – név nélkül – az EU egyes képviselőinek, biztosainak a „túlkapásait” is bírálta, nevezetesen azt a kijelentést, mely a nácizmussal vonta párhuzamba a Franciaországban történteket. Az elnök – a néppárti frakció múlt heti határozattervezete szellemében – a cigánykérdés megoldására irányuló munka folytatására helyezte a hangsúlyt.

Hozzászólásában Járóka Lívia fideszes képviselőasszony kijelentette: „A romakérdés nem válhat túszává a tagországok és az Európai Bizottság viszonyának”. Egyben azt szorgalmazta, hogy Jerzy Buzek elnök és az EP képviselői „jó diplomaták módjára” vállalják a közvetítő munkát a tagállamok és azok között, akik az EU cigánystratégiáján dolgoznak. „Nagyon fontos, hogy kivizsgáljuk és – ha indokolt –, elítéljük az emberi jogokat ért sérelmeket. Ugyanakkor viszont arról sem szabad megfeledkezni, ami a jelenlegi helyzet kialakulásához vezetett” – zárta hozzászólását a magyarországi képviselőnő.

Tőkés László erdélyi képviselő megdöbbenését fejezte ki Viviane Reding jogvédelmi biztos, EB-alelnök minapi „kirohanása” iránt. Sajnálatát fejezte ki a cigányok ügyének a baloldali-liberális oldal elfogultságának tulajdonítható átpolitizálódása miatt. A Néppárt álláspontjának helyességére mutatott rá, mely nem az indulatok felszítására irányul, hanem a cigányság helyzetének stratégiai igényű megoldását tartja fontosnak. Európai képviselőnk a szlovákiai államnyelvtörvény esetét felidézve, megütközését fejezte ki amiatt, hogy míg a „hangos cigányvédőknek” a valóban a nácizmus szellemét idéző magyarellenes diszkrimináció ellenében egyetlen szavuk sem volt – ezzel szemben most a cigányság ügyét szántszándékkal próbálják etnikai síkra terelni. „Magyarként, valamint romániai állampolgárként kétszeresen is bánt a »kettős politikai mérce« használata, és a nyomorúságos viszonyok között élő cigányság sorsát szívügyemnek tekintem” – zárta felszólalását Tőkés László.

Összegző szavaiban Joseph Daul kijelentette, hogy ha a helyzet megkívánja, a néppárti frakció bármikor készen áll a romák ügyének megvitatására.

Szerdán délután Monica Macovei képviselőasszony kezdeményezésére és elnökletével az Európai Néppárt Frakciója rendezett közmeghallgatást „Az EU korrupcióellenes politikája egy fenntartható jövő érdekében” témakörben.

Corien Wortman-Kool holland képviselőasszony, néppárti frakció-alelnök megnyitó beszédét követően a román képviselőnő tartott előadást. Beszédében kihangsúlyozta, hogy az EU keretében a korrupció immár nem tekinthető az egyes tagországok belső ügyének. Egy felmérés eredményeit ismertetve rámutatott, hogy az Unió polgárainak 88%-a határozottan ellenzi a korrupciót. Mivel annak árát valójában az európai adófizető polgárok fizetik meg, szavuk cselekvésre kötelez bennünket – jelentette ki Monica Macovei.

Cecilia Malmström európai belügyi biztos előadásában az ún. Stockholmi Program és a Cselekvési Terv viszonylatában szólt az Európai Bizottság korrupcióellenes politikájáról és erőfeszítéseiről. A szakpolitikus sokkoló adatokkal érzékeltette, hogy a tagországokban, valamint uniós szinten minő irdatlan pénzbeli-gazdasági károkat okoz a korrupció, és arra, hogy miként aknázza alá az állampolgároknak az európai intézmények iránti bizalmát.

Felszólalásában Tőkés László EP-alelnök mindenekelőtt Monica Macovei volt romániai miniszterasszonyt méltatta, akinek neve a korrupcióellenes küzdelemmel asszociálható. A volt temesvári lelkipásztor elsőrenden arra, a kommunizmusból örökölt erkölcsi válságra helyezte a hangsúlyt, amely a volt szovjet tábor országaiban húzódik meg a határtalan korrupció hátterében. Ahhoz, hogy ezen a téren az EU követelményeinek eleget tegyünk, először is a kommunizmus visszahúzó örökségétől kell megszabadulnunk – mondotta.

Ezzel együtt annak a véleményének adott hangot, hogy míg hajdan a korrupció kifejezetten a gazdagoknak és az arisztokráciának, a vezető elitnek volt a „privilégiuma” – ezzel szemben manapság, egy „demokratizációs folyamat” révén, a korrupció a társadalom egészére és minden szintjére kiterjedt, és általános sajátosságává válott, s szinte „genetikailag” rögzült benne. Hogyha ezen – az EU segítségével – változtatni akarunk, a „strukturálisan beépült korrupció” leküzdéséhez valóságos „strukturális reformokra” van szükség.