A skót kormány bocsánatot kért a boszorkányság címén üldözött nőktől
A skót kormány nevében Nicola Sturgeon miniszterelnök kedden hivatalosan is bocsánatot kért mindazoktól, akiket boszorkányság címén ítéltek el vagy öltek meg a XVI-XVIII. században Skóciában, „sokukat pusztán azért, mert nők voltak”.
Skóciában 1563 és 1736 között mintegy 4000 embert vádoltak meg boszorkánysággal, 84 százalékban nőket. Közülük több mint 2500 embert kivégeztek – megfojtottak, majd máglyán elégettek -, miután kínzással vallomást csikartak ki belőlük.
A nemzetközi nőnap alkalmából a miniszterelnök „égbekiáltó történelmi igazságtalanságnak” nevezte a boszorkányüldözést, amiért a parlamentnek posztumusz rehabilitálnia kellene mindazokat, akiket a boszorkányságról szóló 1563-as törvény alapján „megvádoltak, elítéltek, megrágalmaztak vagy kivégeztek”.
Ebben a korban sok más országban is folyt boszorkányüldözés, de tudósok szerint Skóciában a kivégzettek aránya ötszörösen haladta meg az európai átlagot.
„Egy olyan korban, amikor a nők még tanúként sem hallathatták hangjukat egy tárgyalóteremben, megvádolták és megölték őket pusztán azért, mert szegények, másfélék, sérülékenyek voltak, sok esetben csak azért, mert nők voltak” – mondta Nicola Sturgeon.
A kormányfő szerint a skóciai boszorkányüldözés „kolosszális igazságtalanság” volt, amelyet legalább részben a nőgyűlölet motivált a szó szoros értelmében.
A Witches of Scotland egyesület két éve küzdött azért, hogy az egykori áldozatokat posztumusz megkövessék és kegyelemben részesítsék, és azért, hogy emlékmű emlékeztessen az oly sokáig el nem ismert tragédiákra.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy még ma is vannak a világnak olyan részei, ahol nők és lányok az üldöztetést, sőt a halált kockáztatják, ha boszorkányság gyanújába keverednek.
„Skóciában a boszorkányüldözésról szóló törvény talán már rég a múlt részévé vált, az azt motiváló mély nőgyűlölet azonban még távolról sem” – vélte Nicola Sturgeon.
