A srebrenicai népirtás az európai történelem egyik legsötétebb pillanata volt
A srebrenicai népirtás a modern európai történelem egyik legsötétebb pillanata volt, a megbékéléshez közösen kell hidakat építeni – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos a mészárlás évfordulójára szerdán kiadott közös nyilatkozatban.A július 11-i évfordulóhoz igazítva közzétett nyilatkozatban hangsúlyozták: kötelesség tisztelettel adózni annak a több mint 8300 fiúnak és férfinak az emléke előtt, akiket 29 évvel ezelőtt gyilkoltak meg a bosznia-hercegovinai Srebrenica körüli hegyekben.
„Felszólítjuk a vezetőket, hogy utasítsák el a megosztó retorikát, cselekedjenek igazsággal és bizalommal, valamint éljenek a párbeszéd és a jog eszközeivel” – fogalmaztak.
A múlt sebeinek begyógyításához „el kell ismerni és tanítani kell a történelmi tényeket, tisztelegni kell az áldozatok előtt és emlékezni kell rájuk”. Azonosítani továbbá kell azokat, akik még mindig bujkálnak, hogy minden elkövetőt bíróság elé lehessen állítani. „Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy szembenézzünk a népirtáshoz vezető gyűlölet gyökereivel” – hívták fel a figyelmet.
Szavaik szerint közösen kell hidakat építeni a megbékéléshez. „Nincs helyük közöttünk azoknak, akik tagadják a népirtást, megpróbálják átírni a történelmet és dicsőítik a háborús bűnösöket” – fogalmaztak.
Emlékeztettek: az Európai Tanács márciusban úgy határozott, hogy megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. Ez – mint kiemelték – kulcsfontosságú lehetőség a demokráciát, a jólétet és a biztonságot erősítő reformok előmozdítására, és közelebb hozza az országot az uniós tagsághoz.
„Újólag megerősítjük egyértelmű elkötelezettségünket Bosznia-Hercegovina mint egységes és önálló ország jövője mellett az Európai Unión belül” – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője és a bővítési biztos.
A szerb határ közelében található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim – bosnyák – lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
