A szegények, a gyengék, a munkából élők elismerését szorgalmazta a pápa

A Vatikán azt közölte, hogy ezerötszáz hívő foglalt helyet a Szent Péter-bazilikában: a résztvevők számára nem volt kötelező a védettségi igazolás, de maszkot viseltek, és egymástól biztonsági távolságra ültek. A szertartáson résztvevő papok is maszkban voltak.

Tavaly kizárólag egyházi személyek voltak jelen a misén a járvány miatt lezárt Vatikánban. Akkor üres volt a Szent Péter tér, ahol most rómaiak és turisták kivetítőkön követték a pápa beszédét.

A mise menetét is módosították 2020-ban, de idén visszatértek a hagyományhoz, így Ferenc pápa a bazilika bejáratától a főoltárig vonult, ahol felfedte a gyermek Jézus szobrát eltakaró leplet. A földrészeket képviselő gyerekek – akik tavaly nem voltak jelen – adományokat tettek a szoborhoz.

Ferenc pápa homíliájában kiemelte, hogy Jézus születésének leírásakor az evangélium a római birodalmat kormányzó császár nagyságáról beszél, amelyet a „nagyságtól mentes Betlehemben született gyermekkel hasonlít össze, akit csak a pásztorok vesznek körbe”.

„Isten a kicsiségben van. Ez (Jézus születésének) üzenete: Isten nem a nagyságot lovagolja meg, hanem a kis dolgokban rejtőzik el. Ezt az utat választja azzal a céllal, hogy elérjen bennünket, megérintse szívünket, és visszavezessen ahhoz, ami számít” – mondta az egyházfő.

Megjegyezte, a karácsonyi fényeken és díszeken túltekintve a lényeget kell látni: „az Úr megmutatkozott, de az emberek nem fogják fel. Kicsinek mutatkozik a világ szeme előtt, miközben mi a nagyságot keressük (…) Isten leereszkedik hozzánk, és mi fel akarunk lépni a talapzatra. A Magasságos az alázatot mutatja, mi feltűnni akarunk. Isten a pásztorokat keresi, a láthatatlanokat, mi látszani akarunk. Jézus szolgálatra születik, mi éveket töltünk a siker után futással. Isten nem keresi az erőt és hatalmat, gyengédséget kér, és a lélekben kicsiket szólítja” – fogalmazott a pápa.

Ferenc pápa úgy vélte, ugyanezt kell keresni az élet „kis dolgaiban”, a hétköznapok egyszerű gesztusaiban, a családban éppúgy, mint a munkavégzésben. A nagyság utáni siránkozás, az örökös elégedetlenség helyett az egyházfő szerint az embereknek el kell fogadniuk gyengeségeiket, tévedéseiket, azt a „kicsiséget”, amelyet a mai világban – tette hozzá – hűvös közöny kísér, mintha a kicsik nem érnének semmit, mintha nem érdemelnének szeretet.

„Jézust a mai kor kicsijeiben öleljük át, szeressük őt az utolsókban, szolgáljuk őt a szegényekben, hiszen ők hasonlítanak a leginkább a szegénynek született Jézushoz” – mondta a pápa. A pásztorokat hozta fel példaként, akik a legegyszerűbbek voltak, mégis a legközelebb kerültek az Úrhoz.

„Jézus azokhoz közel jön világra, akik a világ peremén élnek, elfelejtve. Oda érkezik meg, ahol az emberi méltóságot próbára teszik. A kirekesztetteket emeli fel, és mindenekelőtt előttük mutatkozik meg, nem a tudós és fontos, hanem a szegény, dolgozó emberek előtt” – tette hozzá. Ferenc pápa külön megemlékezett a rabszolgasorsra kényszerített dolgozókról, valamint azokról, akik munkavégzés közben veszítik életüket.

Ferenc pápa azt szorgalmazta, hogy az emberiség térjen vissza a kezdetekhez, Jézus születése helyszínére, Betlehembe, és az egyház is térjen vissza kezdeti szolgálatához a szegénység és a testvériség jegyében.

A szertartás végén Ferenc pápa a gyerekek kíséretében a bazilikában felállított betlehemben a jászolba helyezte a gyermek Jézus szobrát.

December 25-én délben Ferenc pápa a bazilika központi lodzsájáról mondja el karácsonyi üzenetét, melynek hagyományos témája a béke. Az egyházfő ilyenkor felsorolja a konfliktusok dúlta földrajzi térségeket, de szokás szerint érinti a legaktuálisabb nemzetközi problémákat, köztük a pandémiahelyzetet, a migrációt és az éghajlatváltozást. Az olasz nyelvű beszéd után latinul Urbi et Orbi ünnepi áldását adja Róma városára és a világra.

A pápa 2020 húsvétja óta nem jelent meg a lodzsán, a bazilika belsejében mondta el beszédét. Szombaton azonban ismét nyitva lesz a Szent Péter tér, ahova több ezer hívőt várnak.