Fotó: shutterstock.com/Vic Hinterlang (illusztráció)
Hirdetés

A szlovén parlament a kormány kezdeményezésére tavaly márciusban fogadta el az említett törvénymódosításokat – közölték a petíció benyújtói, a Marjan Sarec Párt (LMS), a Szociáldemokraták (SD), a Baloldal (Levica) és Alenka Bratusek volt kormányfő pártja (SAB).

Rámutattak: a kormány a külföldiekről szóló törvény módosításánál bevezette a „komplex migrációs válság” fogalmát, ami lehetővé teszi, hogy a hatóságok az illegális migránsok belépését már a határon elutasítsák. A menekültek jogállásáról szóló nemzetközi egyezmény rendelkezései – amelyet Szlovénia is aláírt – szintén nem lennének kötelezőek a válságforgatókönyv szerint – hangsúlyozták.

„A kormány így újra életbe léptetett olyan rendelkezéseket, amelyek veszélyeztethetik az alkotmányos rendet, és hatályon kívül helyezhetik a nemzetközi egyezményeket” – fogalmazott az ellenzék.

A kezdeményező pártok szerint a szlovén alkotmány 18. cikkelye tiltja az üldöztetés veszélyének kitett személyek kiutasítását. Utaltak továbbá a horvát és a boszniai rendőrség által a migránsokkal vagy menekültekkel szemben elkövetett fizikai erőszakról szóló jelentésekre is.

Korábban írtuk

A szlovén és a nemzetközi törvények értelmében minden egyénnek joga van belépni egy országba, ott védelmet kérni, és méltányos bánásmódban részesülni.

„A komplex válságra vonatkozó rendelkezések felfüggesztik ezeket az elveket, ami a gyakorlatban a menekültek jogállásáról szóló nemzetközi egyezmény hatályon kívül helyezését jelenti” – állapították meg a folyamodvány benyújtói.

A nemzetközi védelemről szóló törvény új rendelkezései is vitathatók – tették hozzá. A módosított törvény ugyanis alapot ad a nemzetközi védelmet kérő személy és a menekültügyi tanácsadó közötti információcsere titkosságának megszüntetésére – mutattak rá.

Mint írták, a törvény értelmében a tanácsadó elbocsátható, ha nem tájékoztatja az illetékes hatóságokat a menekültre vonatkozó személyes adatokról.

A tanácsadók jogi segítséget nyújtanak a menekülteknek, beleértve a bírósági eljárásokban való képviseletüket, és az ügyvédekhez hasonlóan vonatkozik rájuk a titoktartás kötelezettsége. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanácsadó és ügyfél között bizalmi viszony alakuljon ki – állítja az ellenzék.