Az Afganisztánt 2021 augusztusa, vagyis az amerikai vezetésű NATO-erők kivonulása óta uraló tálibok kezdeti ígéretük ellenére megtiltották a 12 évesnél idősebb lányoknak és a nőknek az iskolába, egyetemre járást, kitiltották őket a parkokból, és megtiltották, hogy férfi kísérő nélkül induljanak hosszabb utazásra.

Hirdetés

Richard Bennett, akit az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2022-ben bízott meg az afganisztáni különleges rapportőri feladattal, egyik jelentésében azt írta: az emberek üldözése nemi alapon, illetve hátrányos megkülönböztetésük emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet.

A jelentéstevő hivatali székhelye nem Afganisztánban van, de számos alkalommal tett munkalátogatást az országban.

„Az ENSZ-tisztviselő beutazását Afganisztánba azért tiltottuk meg, mert a feladata propaganda terjesztése volt. Nem bízunk meg benne, mert felnagyítja a kis dolgokat és propagandát csinál belőlük” – idézte a Tolo helyi hírszolgáltató Zabihullah Mudzsáhidet, a talibán kormány szóvivőjét.

Korábban írtuk

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a tálibok tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények és a helyi szokások szellemében.

A tálibok külügyminisztériumának szóvivője később megerősítette, hogy az ENSZ-jelentéstevő nem kaphat beutazási vízumot. „Annak dacára, hogy többször kértük: munkája során tartsa magát a szakmaisághoz, úgy ítéltük meg, hogy jelentései előítéleten, és olyan mendemondákon alapszanak, amelyek ártanak Afganisztánnak és afgán népnek” – jelentette ki Abdul Kahar Balhi a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

Az ENSZ afganisztáni missziója, amely Kabulban működik, ugyancsak figyeli és jelenti az emberi jogi helyzettel kapcsolatos problémákat – jegyezte meg a hírügynökség.

Az afganisztáni tálib vezetést 2021-es hatalomra kerülésük óta nemzetközileg hivatalosan egyetlen ország sem ismerte el, de Kína, Oroszország és a Perzsa-öböl országai helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat Kabullal.