A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani

A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti (EP-) voksolásán – döntött hétfőn a képviselőtestület jogi szolgálata a parlament egyik szóvivőjének tájékoztatása szerint.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Az EP plenáris ülése szerda délben szavaz a zöldpárti Judith Sargentini által összeállított jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, gyakran atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását.

A dokumentum elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Ugyanakkor már a múlt héten vita alakult ki arról, hogy a tartózkodás nem szavazatnak, vagy egyáltalán szavazatnak számít-e, ezért az EP házbizottságaként működő testület kikérte a jogi szolgálat véleményét.

Sajtótájékoztatóján Jaume Duch Guillot, az EP egyik szóvivője hétfő délután újságírói kérdésre megerősítette, hogy a szokásos eljárásrend szerint fognak eljárni, azaz a tartózkodás ezúttal sem fog leadott szavazatnak számítani.

A sajtóban korábban olyan vélemények is felmerültek, amelyek szerint az sem világos, hogy egy szavazás lesz-e szerdán vagy külön fognak voksolni a jelentésről és külön annak konklúziójáról, a jogállamisági eljárás kezdeményezéséről. Ennek kapcsán a szóvivő leszögezte: egyetlen voksolásra fog sor kerülni.

Szakértők szerint a hétfői állásfoglalás nyomán nőtt az esélye a jelentés jóváhagyásának.

Sargentini eközben bejelentette: jövőre nem jelölti magát újra az Európai Parlament képviselőjének. „Elegem van az eredmény nélküli vitákból” – mondta.

A jogállamisági eljárás megindításának szakértők szerint ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége lenne. Ha az EP elfogadja, akkor a tagállami kormányokat tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy az országban csorbulnak az Európai Unió alapértékei.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén – végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a múlt év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.