A tét, hogy Lengyelország szuverén állam marad-e vagy európai provinciává válik
Az október 15-i lengyel parlamenti választásokon a szavazók eldöntik, Lengyelország szuverén állam marad-e, vagy egy „európai provinciává” válik – jelentette ki Mateusz Morawiecki kormányfő vasárnap a sziléziai Katowicében, a Jog és Igazságosság kongresszusán. Varsóban közben nagy ellenzéki tüntetést tartottak.
A kormánykoalíciót 2015 óta, két kormányzati cikluson át vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt a sziléziai Katowice sportcsarnokában tartotta meg a parlamenti választásokat megelőző utolsó nagyszabású kampánykongresszusát.
A szavazók eldöntik, Lengyelország egy „európai land, európai provincia lesz-e, vagy szuverén ország marad” – fogalmazott felszólalásában Morawiecki. Sorolta a PiS gazdasági sikereit, és azt mondta, hogy a választások Lengyelország két víziójáról szólnak: Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke „lengyel”, valamint Donald Tusk, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnöke „német” víziójáról.
Azzal vádolta meg a PO-t, hogy az Európai Néppárt tagjaként „minél gyorsabban akarja bevezetni” a migránsok elosztását tartalmazó uniós migrációs paktumot. Felszólította a lengyeleket, hogy a választások napján rendezett népszavazáson az uniós migrációs terv ellen voksoljanak.
Morawiecki újból bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szavait az ukrán gabonaexportot ellenző országokról. Hangsúlyozta: a PiS védeni fogja a lengyel mezőgazdaságot „az ukrán agrooligarcháktól”.
Zelenszkijnek „most úgy tűnik, hogy közeli szövetségben lesz Németországgal” – jelentette ki a lengyel kormányfő. Felidézte: Varsó az ukrajnai húború elejétől segített Kijevnek, miközben Németország eleinte csak 5 ezer védősisakot ajánlott fel neki. Figyelmeztetett: Berlin „mindig a közép-európai országok feje felett fog megegyezést keresni a ruszkikkal”.
Kaczynski a beszédében azzal vádolta Tuskot, hogy kormányzása idején gyengültek Varsó kapcsolatai az Egyesült Államokkal, a közép-európai országokkal, a visegrádi csoporttal, mert „ezt elvárta tőle Németország, valamint az oroszok is”. Szemére vetette, hogy tönkre akarja tenni a lengyelországi demokráciát és jogállamiságot.
A PiS elnöke stabil kormányzást ígért. Hangsúlyozta azt is: Lengyelország az EU-ban akar lenni, de szuverén országként.
A választási kampány hajrájában Varsóban vasárnap a PO kezdeményezésére ellenzéki tüntetést tartottak, amelyen az ellenzéki vezetésű varsói főpolgármesteri hivatal becslése szerint egymillióan vettek részt. A rendőrség korábban 100 ezer résztvevőről számolt be. A meneten lengyel, uniós és szivárványszínű zászlók mellett kormányellenes jelszavakat tartalmazó transzparensek voltak láthatók.
Donald Tusk a beszédében úgy ítélte meg: október 15-e után „elkerülhetetlen a változás”, a PO győzelme Lengyelországban. Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a PO alelnöke a beszédében a jövőorientált Lengyelországról beszélt, amely ellenzéki győzelem esetén „toleráns, sokszínű, európai és mosolygós” lesz.
Megjelentek a tüntetésen az Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű tömörülés képviselői is. Külön kampányrendezvényeket tartott vasárnap egy másik ellenzéki tömörülés, a Harmadik Út nevű koalíció, amelyet a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia korábbi elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050 alkot.
A szeptemberi felmérések átlaga szerint a PiS a szavazatok 37 százalékát kapná, ha most tartanák a választásokat. A PO vezette Polgári Koalíció 31 százalékra tenne szert. Bejutna a parlamentbe még a voksok 10 százalékával a nemzeti és újliberális pártok alkotta szövetség, a Konföderáció (Konfederacja), valamint az Új Baloldal (9 százalék) és a Harmadik Út (10 százalék).