A török vezetés szerint öt állam létrehozta a gonoszok szövetségét
A török külügyminisztérium a „gonoszok szövetségének” minősítette Görögországot, Ciprust, Franciaországot, az Egyesült Arab Emírségeket és Egyiptomot, miután külügyminisztereik hétfői videokonferenciájukon elítélték Ankarának a Földközi-tenger keleti medencéjében folytatott politikáját, és felszólították, hogy tartsa tiszteletben a régióban lévő államok szuverén jogait – számolt be róla kedden a török sajtó.
A külügyminiszterek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy egy sor regionális konfliktus veszélyezteti a Földközi-tenger keleti felének békéjét és biztonságát. Mint mondták, ez vonatkozik a Ciprus kizárólagos gazdasági övezetében folytatott török műveletekre is. Török hajók ugyanis a térségben a nicosiai kormány engedélye nélkül végeznek próbafúrásokat földgáz után kutatva. Továbbá azt is nehezményezték, hogy török harci repülőgépek időnként megsértik a görög légteret azzal, hogy átrepülnek a Görögországhoz tartozó szigetek felett.
Hami Aksoy török külügyi szóvivő közleményében úgy fogalmazott: „az, hogy Görögország és Ciprus ahelyett, hogy Törökországgal, valamint a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársasággal bocsátkozna párbeszédbe a Földközi-tenger keleti medencéjének ügyében, és abban illetéktelen, régión kívüli szereplőktől remél segítséget, csak csatlós vagy gyarmatosító mentalitás megnyilvánulása lehet”. Aksoy leszögezte: elfogadhatatlan, hogy Törökországnak a nemzetközi jog alapján, a legitim érdekei megvédése céljából tett lépéseit tisztességtelen és jogtalan indokokkal eltorzítják.
A török szóvivő hozzátette: ugyanez érvényes Egyiptomra nézve is, amelynek „vezetői ahelyett, hogy saját népük érdekeit és jogait védenék, úgy tűnik, már inkább régen lemondtak ezekről”.
Az érintett külügyminiszterek felszólították Törökországot, hogy hagyjon fel a beavatkozással a líbiai polgárháborúba, és tartsa tiszteletben az ENSZ-nek az észak-afrikai állammal szemben elrendelt fegyverembargóját. A líbiai konfliktus szereplőit pedig sürgették, hogy tartsák be a ramadán iszlám böjti hónap alatt a tűzszünetet.
Hami Aksoy szerint az Egyesült Arab Emírségeket, amelynek „semmi köze a Földközi-tengerhez”, a Törökország-ellenesség hozta össze a többi országgal. A szóvivő azt is írta, hogy Törökország a tavaly október elején Északkelet-Szíriában indított Béke Forrása fedőnevű hadműveletével súlyos csapást mért Franciaország azon törekvéseire, amelyek egy ottani „terrorállamocska” kialakítását célozták, Párizs pedig „ebben a lelki állapotban láthatóan nekilátott pártfogolni a Törökország ellen létrehozott gonoszok szövetségét”.
Haksoy végül azt hangoztatta, hogy a térség békéje és stabilitása nem „a gonoszok szövetségével”, hanem csak őszinte, valós párbeszéd és együttműködés útján teremthető meg.
Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt, és területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák, illetve helyi csoportok igyekeznek ellenőrzésük alá vonni. Az ország déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok tavaly április 4-én indította meg csapatait Tripoli elfoglalására, amely a Fájez esz-Szarrádzs vezette, nemzetközileg elismert egységkormány székhelye. Haftart az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Oroszország is támogatja, míg riválisát Törökország segíti.
Recep Tayyip Erdogan török elnök és Szarrádzs november 27-én kétoldalú megállapodásokat írt alá, amelyek török és líbiai kizárólagos gazdasági övezeteket határoztak meg Rodosz és Kréta görög szigetekhez nagyon közel. Görögország szerint az egyezmény sérti szuverenitását, és válaszul december elején kiutasította Líbia athéni nagykövetét.
Törökország szerint a kontinens közelében fekvő szigetek – akár az olyan méretűek, mint Ciprus vagy Kréta – nem rendelkezhetnek a kontinentális talapzat fölött, sem saját kizárólagos gazdasági övezetekkel. Görögország szerint ez az álláspont ellentmond a nemzetközi tengerjognak.
