A válság nyertesei
1. Kanada
Az észak-amerikai ország történelme során végig az Egyesült Államok árnyékában élt. Ez év júliusában fordult először elő, hogy a kanadaiak átlagos életszínvonala meghaladja az amerikai polgárokét. A kanadaiak jövedelme az elmúlt évtizedben ugyanis 15 százalékkal nőtt. Az infrastruktúra rohamosan fejlődik, a világ tíz legélhetőbb városából három Kanadában van az Economist című amerikai lap ranglistája szerint. Ez annak köszönhetően történhetett így, hogy a kormányzat már az 1990-es évek során megnyirbálta kiadásait és visszaszorította az államháztartási deficitet. A korábbi intézkedések pedig megtették a hatásukat, így mikor 2008-ban beütött a recesszió, az államnak volt kellő tartaléka különféle gazdaságösztönző kiadásokra. Ezzel egy időben a kormány ellenállt a bank-lobbicsoportok azon nyomásának, mely a pénzintézetek mozgásterének kibővítésére irányult. Igaz ugyanakkor, hogy az ország gazdasága továbbra is erősen függ az olajexporttól, melynek 22 százaléka az Egyesült Államokba irányul. A tartalékok gyarapodásának köszönhetően az ingatlanárak növekedése egyes vélekedések szerint az amerikaihoz hasonló luftballon-effektust eredményezhet.
2. Mexikó
A Közép-amerikai országról elsősorban a drogbandák harcai kapcsán tesznek említést a híradások. A mára 50 ezer ember életét követelő drogháború árnyékában azonban Mexikó igazi gazdasági sikertörténet. Az infláció és államadóság történelmi mélyponton van. Csak 2010-ben 700 ezer új munkahely nyílt meg, az ország feldolgozóipara pedig Kínával küzd az amerikai piacért. Nem véletlen, hogy 2012-re gyakorlatilag megszűnt az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás.
3. Lengyelország
Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül a válság kirobbanásáig Csehország és Szlovénia számított igazi sikertörténetnek. A 2008 óta eltelt időszakban viszont Lengyelország növekedési üteme nemcsak az új, de a régi tagállamokét is megelőzte. 2008 és 2011 között a lengyel gazdaság 15,8 százalékkal bővült. A lengyel csoda egyik fő magyarázata az alacsony államadósságban – emlékezetes, hogy a rendszerváltozás idején Varsó visszautasította a kommunista időkben felvett adósságok visszafizetését –, illetve a nagy belföldi piacban rejlik. Utóbbinak köszönhetően a lengyel vállalatok a többi kelet-európai országbeli társaiknál kisebb mértékben függnek az exportpiactól. A siker másik magyarázata a lengyel munkamorál. A lengyelek ugyanis évente 500 órával dolgoznak többet, mint az Európa legszorgalmasabbjainak tartott németek.
4. Svédország
A svéd siker egyik oka, hogy az ország már a 90-es évek elején túl volt a maga válságán. 1992-ben az ingatlanluftballon kipukkanása után az állam több bank felett átvette az irányítást, így készen állt a 2008-as válság negatív hatásainak kivédésére. A svéd adók szintje továbbra is magas a világ többi országáéhoz képest, ezzel együtt az állam továbbra is a bevételek jelentős részét fordítja az oktatásra és az egészségügyre, az államadósság pedig mindössze a GDP 38 százalékát teszi ki.
5. Törökország
Ha valaki profitált az európai stagnálásból majd válságból, az Törökország volt. Az elmúlt évtizedben az ország megháromszorozta az egy főre jutó bevételét. Mára Törökország Európa legnagyobb autógyártójává vált. A Honda, a Hyundai, a Renault, a Toyota és a Ford már mind rendelkezik török üzemmel. A siker jelentős részben Recep Tayyip Erdogan kormányának tudható be. 2003-as hatalomra jutását követően a miniszterelnök liberalizálta a befektetési szabályokat és harcot indított a korábban burjánzó korrupció ellen. Az európai álom kergetése helyett a török politika és gazdaság Kelet felé indult el. Ankara történelmi hagyományaihoz méltóan közvetítői szerepet élesztett újjá Európa, illetve a Közel-Kelet és Közép-Ázsia között.
6. Indonézia
Az indonézek minden bizonnyal a világ legoptimistább nemzete. Helyi felmérések szerint az emberek 80 százaléka gondolja úgy, hogy hazája akár szuperhatalommá és válhat a közeljövőben. Az optimizmust az évi 4,5 százalékos gazdasági növekedés is táplálja, aminek köszönhetően az elmúlt évek során az ázsiai országban drasztikusan nőtt a fogyasztás. Az alacsony munkabérek miatt számos óriásvállalat – mely korábban még Kínát preferálta volna – dönt az indonéziai terjeszkedés mellett. A siker egyik kulcsa a munkaképes lakosság arányában rejlik. Míg Kínában egyre nagyobb gondot okoz a népesség elöregedése, addig a 250 milliós Indonéziának – a lakosság számarányához viszonyítva – komoly emberi tartalékai vannak.
7. Dél-Korea
Az ázsiai ország volt a világon az első, amelyik kilábalt a recesszióból. 2009-re a gazdasági mutatók gyakorlatilag visszaálltak a válság előtti szintre. Azóta a háztartások bevétele folyamatosan növekszik. Szöul a GDP 3,4 százalékáról 5 százalékra növelte a kutatásra és fejlesztésre költött forrásokat. Az állam alacsonyan tartja a won árfolyamát, ezzel segítve a Samsung, a Kia, a Hyundai és a többi óriáscég exportját. A sikernek ugyanakkor van árnyoldala is. A belföldi fogyasztás továbbra is alacsony, a háztartások adóssága pedig világszinten is magas. Megjelentek a jóléti betegségek, a magány és a depresszió, és egyre gyakrabban szólnak a hírek a koreai fiatalok számítógép-függőségéről.
Összeállította: Sayfo Omar