Hankiss Ágnes, a dokumentum árnyék-jelentéstevője hangsúlyozta, hogy a CBRN támadások kérdése elsősorban a lehetséges terrortámadások összefüggésében vizsgálandó. Számos EU-tagállamban a magánszektor szerepe a CBRN anyagok termelésében, felhasználásában, őrzésében, kereskedelmében és szállításában folyamatosan növekszik. Azonban a végrehajtandó adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségek hatékonysága nem kielégítő. „Az olyan közelmúltbeli események, mint például a kolontári iszapkatasztrófa bizonyítják: a veszélyes anyagokat kezelő magáncégeket az eddiginél szigorúbb ellenőrzésnek kell alávetni. Erős európai szabályozásra van szükség annak érdekében, hogy a magánszektor hatékony felügyelete megvalósulhasson” – mutatott rá Hankiss Ágnes.

A néppárti politikus szerint a megelőzés és a védekezés egyaránt megköveteli nemcsak a tagállami nemzeti hatóságok közötti rendvédelmi, katonai és polgári együttműködést, hanem a tagállamok és uniós szervek közötti fokozottabb koordinációt is.