A vétó árnyékában
Magyarország és Lengyelország különleges egységet alkot az EU-n, de még a visegrádi négyeken belül is. Hogy a nagyvilág is megértse ezt az összetartozást és annak szilárdságát, Budapesten találkozott és adott ki fontos nyilatkozatot a múlt héten a lengyel és a magyar kormányfő. Közben viszont az eldurvuló lengyel tüntetésekre alapozva furcsa szövetség látszik kibontakozni Brüsszel, Moszkva és Lech Wałęsa között.
Lech Wałęsa szerint Lengyelországban polgárháború fenyeget. Nem lehet közömbös egyetlen lengyel sem, ha a Szolidaritás ikonikus alakja, majd Lengyelország államfője ilyen figyelmeztetéssel fordul saját népéhez. Csakhogy ennek a figyelmeztetésnek van egy furcsa politikai üzenete. Wałęsa, az egykori villanyszerelő ugyanis a lengyel balliberális tábor felé sodródott, és most innen inti a konzervatív lengyel kormányt. Vajon mi történt az egykori munkásvezetővel?
Czesław Kiszczak tábornok, egykori kommunista belügyminiszter 2015-ben halt meg, kilencvenéves korában. Hagyatékában volt egy dosszié, amely szerint a pártállami állambiztonság kétszer is beszervezte Lech Wałęsát. Az epizód bekerült Andrzej Wajda Wałęsa – A remény embere című filmjébe is.
Wałęsa most éppen arra figyelmeztette a konzervatív kormányt, hogy a válságot nem lehet rendőri fellépéssel megoldani. Épp akkor jött az üzenet, amikor a lengyel ügyészség 88 eljárást indított a közelmúlt tüntetései és az azokhoz kapcsolódó erőszakos cselekmények kapcsán. Mindenekelőtt a keresztény kegyhelyek elleni támadások után kutakodnak az ügyészek, az adatok szerint 74 templomot rongáltak, illetve szentségtelenítettek meg a tüntetők erőszakos csoportjai, megzavarva számos istentiszteletet is. A demonstrálók emellett megszegték a kormány szigorú járványellenes intézkedéseit is, miközben az országban a napi megbetegedések száma nemrég elérte a 30 ezres csúcsot. Az ügyészek némileg óvatosak, az eljárások konkrét nevek és gyanúsítottak nélkül folynak egyelőre.
A polgárháborúra nyilván a lengyel nemzet súlyos megosztottsága adna okot. Ez Lengyelországban már évek óta beszédtéma, „mucsaiak” és európaiak, vallásosak és ateisták, maradiak és modernek, ezekkel a jelzőkkel illetik egymást a szemben álló táborok képviselői.
Ilyen körülmények között került sor a múlt csütörtökön Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki budapesti találkozójára. Ha a német közszolgálati adó, a ZDF meghatározását tekintjük, akkor ebben az esetben a Seggfej és a Gengszter ült tárgyalóasztalhoz, a mögöttük álló hülyék, értsd: a magyar és a lengyel nép képviseletében. A találkozó egyfelől a két állam EU-s költségvetési vétójának megerősítése, a lengyel–magyar együttműködés politikailag is hivatalos bejelentése volt. Mondván, egyikük sem ír alá olyat, ami a másiknak nem felel meg. Másfelől állásfoglalás a nemzetek Európája mellett, ami megvalósíthatatlan és megtarthatatlan az olyan értékek védelme nélkül, mint a keresztény kultúra. A részvevők figyelmeztettek arra is, hogy ez az együttműködés igen komoly történelmi múltra tekint vissza, és gazdag tapasztalatok birtokában van, mintegy folytatása a két nép közös sorsának.
E tiszta és világos szavak arra válaszolnak, hogy a nyugati média most azzal manipulálja saját közvéleményét: pont e kapcsolat és az ebből eredő közös vétó akadályozza az uniós megmentési csomag tartalmának „segítő szándékú szétosztását”, és áll szemben az európaiságtól elvárható „nemes lelkű” szolidaritással. A lengyel és a magyar kormány mindenesetre rég felismerte azt a csapdát, amelybe a jogállamiság, a hétéves költségvetés, a segélycsomag és a migráció egymásra csúsztatásával akarták becsalni.
A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy Moszkva egy olyan különleges beszélgetés hanganyagát követelte a minap a lengyel főügyészségtől, amely az oroszországi Szmolenszknél lezuhant lengyel kormánygép fedélzetén hangzott el, és eddig még nem került górcső alá. A lengyel főügyészég nem tud ilyen felvételről. Kell hogy legyen kapcsolat az orosz kérés és a balliberális varsói napilap, a Gazeta Wyborcza friss publikációi között, amelyek – erőt merítve a kormányellenes demonstrációkból – azokat a régi, már megbukott vádakat elevenítették föl, amelyek szerint Lech Kaczyński államfő maga ragaszkodott volna a szmolenszki leszálláshoz a rossz időjárási körülmények ellenére is; a pilóták tapasztalatlanok voltak; a légierő gépen tartózkodó parancsnokának vérében pedig alkoholt talált az orosz vizsgálat. Mi ez? Alkalmi összefogás a konzervatív Moszkva és a liberális varsói modernitás között a „lengyelellenesség” alapjain állva? Hasonló útra tért Wałęsa is. Mit remél a balliberálisoktól? Mindenekelőtt hallgatást.
