A visegrádiak egyik jelöltet sem támogatják
A visegrádi országok (V4) lakóinak túlnyomó többsége nem szeretné sem Manfred Weber néppárti, sem Frans Timmermans szocialista jelöltet az Európai Bizottság elnökének - derül ki a Nézőpont Intézet V4-országokban készített közvélemény-kutatásából, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.
A felmérés eredményei szerint Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia lakóinak 80 százaléka egyik politikust sem támogatja, átlagosan csupán ötödük (20 százalék) áll ki egyikük mellett, 42 százalék pedig határozottan valaki mást szeretne látni ebben a pozícióban.
Neve említésekor csupán 11 százaléknyian támogatták Manfred Webert és 9 százaléknyian Frans Timmermanst, ez az arány pedig kifejezetten alacsony, összevetve a valamelyik csúcsjelöltet támogató pártok eredményével, amely átlagosan 35,2 százalékot tesz ki. Tehát egyik csúcsjelöltnek sincs hátországa a V4-eken belül, mivel az őket támogató pártok táborának alig több, mint felét tudják csak maguk mögött – állapították meg a felmérésben.
A kutatásból az is kiderül, hogy Magyarországon nem volt tízből átlagosan egy ember sem, aki Timmermanst (7 százalék) vagy Webert (9 százalék) ültetné elnöki pozícióba. A magyarok fele (48 százalék) valaki mást szeretne bizottsági elnöknek.
Lengyelországban hiába kaptak a néppárti és szocialista koalíció pártjai 38,47 százaléknyi szavazatot, a két pártcsalád csúcsjelöltje mindössze 27 százaléknyi ember támogatottságát élvezi. Szlovákiában a „gyengén szereplő” Irányra (Smer) szavazó 15,72 százaléknak is csupán kevesebb, mint a fele (7 százalék) támogatja a szocialista pártcsalád elnökjelöltjét. Frans Timmermans Lengyelországban a legnépszerűbb, ott 19 százalék támogatja, Manfred Weber pedig Szlovákiában élvez 16 százalékos népszerűséget, de még ezekben az országokban is legalább kétszer ennyien mást szeretnének bizottsági elnöknek (46 és 37 százalék) – írták a kutatás eredményeit ismertetve.
Megjegyezték, a V4-kormányfők ezért erős mandátummal mennek Brüsszelbe, s egyikük kezét sem köti választói elvárás a csúcsjelöltek kapcsán.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatását május 27. és június 7. között készítette a visegrádi országokban, államonként 500-500, összesen 2000 fő megkérdezésével.
