Közös erővel fel kel gyorsítani az oltási kampányt, az egymással versengő gyógyszergyártó cégeknek is egységet kell mutatniuk a gyártási kapacitások növelésére irányuló erőfeszítésekben – hangoztatta a Koppenhágában székelő európai WHO-központ vezetője.

Hirdetés

Az AFP felhívja a figyelmet arra, hogy Európai Unióban nehezen indult az oltási kampány, mind ez idáig az uniós lakosság mindössze 2,5 százaléka kapta meg az első dózist, miközben az Egyesült Államokban a Pfizer/BioNTech és a Moderna gyógyszergyártók által kifejlesztett vakcinák után engedélyeztetés alatt van a Johnson&Johnson oltóanyaga.

Ez utóbbinak két jelentős előnye van a többiekhez képest: egydózisú, és magasabb hőfokon tárolható, elég a hűtőben tartani, nem kell lefagyasztani. A Johnson&Johnson vállalta, hogy júliusig százmillió adagot gyárt le az Egyesült Államoknak. Az első klinikai tesztek arról tanúskodnak, hogy ez a vakcina 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid-19 betegség mérsékelt és súlyos formái, illetve 85 százalékost a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen Aggodalomra ad azonban okot, hogy a védelem a Covid-19 betegség mérsékelt és súlyos formái ellen 72 százalékos volt az Egyesült Államokban, Dél-Afrikába pedig, ahol a vírus veszélyesebb törzse vált dominánssá, mindössze 57 százalékos hatékonyságot mutatott a beadást követő 28. napon.

A szakértők szerint ez arra utalhat, hogy a koronavírus új törzsei teljesen „megkerülhetik” a rendelkezésre álló vakcinák által kifejlesztett immunitást. Kluge is kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy a december óta piacra kerülő oltóanyagok az új vírusvariánsok esetében is hatékonyak lesznek-e. „Ez nagy kérdés. Aggódom” – mondta.

Korábban írtuk

Az AFP felhívja a figyelmet arra, hogy a vakcinarendelések és -szállítások szerte a világon felgyorsultak, Irán megkapta csütörtökön az első szállítmányt az orosz Szputnyik V vakcinából, és ugyanaznap a palesztinokhoz, Ciszjordániába is megérkezett az első szállítmány ugyanebből az oltóanyagból. A járvány által egyik leginkább sújtott ország, Peru pedig húszmillió dózist rendelt a Pfizertől, és a magát vírusmentesnek tartó Észak-Korea is mintegy kétmillió adagot kap.

Az Európai Uniót kritikák érték a lassú oltási kampány miatt. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök csütörtökön azt mondta, hogy nyárra az uniós lakosság hetven százalékának a beoltását tűzték ki célul, de arra figyelmeztetett, hogy bizonyosan felmerülnek majd akadályok, gyártási problémák, és számolni kell a nyersanyagok vagy bizonyos vakcinakomponensek hiányával is.

Világszerte eddig legalább 82 országban és területen mintegy 105 millió dózis vakcinát adtak be, a vöröskereszt azonban megkongatta a vészharagot amiatt, hogy a szegényebb országok nem tudnak hozzájutni az oltásokhoz. A szervezet elemzése szerint a beadott vakcinák mintegy hetven százalékát a világ ötven leggazdagabb országában adták be, míg 0,1 százalékát az ötven szegényebben. Dzsagan Csapagajn, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségnek (IFRC) nepáli főtitkára szerint ez azért aggasztó, mert igazságtalan, és elodázhatja, mi több, súlyosbíthatja a világjárványt. A szervezet 92,5 millió dolláros költséggel indított programot, hogy világszerte ötszázmillió embert oltson be a legveszélyeztetettebbek közül.