A zsidóság is tart az Olaszországban gyűlölködő fiatal bevándorlóktól
Aggasztónak nevezte a második generációs bevándorló fiatalok Milánóban ismétlődő gyűlöletmegnyilvánulásait és tiltakozásait Ilan Boni, az észak-olaszországi város zsidó közösségének alelnöke az Il Giornale napilapban hétfőn.A milánói zsidó közösség alelnöke az interjúban hangsúlyozta, hogy a városban élő zsidók „aggodalmat és keserűséget éreznek amiatt, ami hónapok, sőt évek óta Milánó terein ismétlődik meg”.
Ilan Boni mindenekelőtt a szilveszter éjszaka történtekre reagált, amikor a milánói Dóm téren zajló tömeges ünneplésben egy csoport észak-afrikai fiatal felmászott II. Viktor Emánuel volt olasz király lovasszobrára, palesztin és más arab államok zászlóit lobogtatták, és Izrael megsemmisítését skandálták, miközben arab nyelven a Korán sorait mondták fel, a rendőri beavatkozásra pedig trágár szavakkal támadták az Olasz Köztársaságot és a rendfenntartó erőket.
Más csoportok „Allah akbár”-t kiáltottak és videofelvételeket készítettek arról, hogy szerintük Milánó központi terén több a muszlim, mint a keresztény.
A csoportok tagjainak azonosításában a terrorizmusellenes nyomozóigazgatóság (Digos) is részt vesz, a terrorizmusellenes milánói ügyészség eljárást indított a fiatalok egy részével szemben.
Észak-afrikai bevándorló családok 16-22 év közötti gyerekeiről van szó. Néhányan már büntetett előéletűek kisebb súlyú bűncselekmények miatt.
Ilan Boni szerint a történtek csak a jéghegy csúcsát jelentik.
„Mindez nagyon elszomorító. Milánói lakosként azt látom, hogy szeretett városomat olyan csoportok ejtették túszul, amelyeket nem tartja vissza semmi attól, hogy megalázzák Milánó szépségét, megszentségtelenítsék legkedvesebb jelképeit. (…) Zsidó vallásúként pedig ennél is mélyebb keserűséget érzek a gyűlöletszavakért, amelyek most már aggasztó rendszerességgel visszhangoznak tereinken” – jelentette ki Ilan Boni.
Hozzátette, hogy a második generációs migránsok által skandált szlogenek, mint például „a ‘folyótól a tengerig’ vagy a ‘halál a zsidókra’ nem simán odakiáltott mondatok, hanem mérget képviselnek, amely társadalmunk repedéseiben szívódik fel”.
Ilan Boni hangsúlyozta: a tiltakozáshoz való jog szent, de „az erőszak éltetése nem számít tüntetésnek, hanem sértés. Nem kizárólag Izrael vagy a zsidó nép iránt, hanem egész Milánó számára.”
Úgy vélte, hogy Izrael vesztésre áll a médiaháborúban: miközben az iráni rezsim évek óta nyilvánosan hirdeti akaratát, hogy kitörölje Izraelt a térképekről, „ez az erőszakos retorika ritkán kerül elítélésre. Mintha bizonyos narrációval szemben nagyobb lenne az elnézés, másokat viszont mikroszkóp alá helyeznek. (…) Becsületesebb közvitára van szükség.”
A túszokkal kapcsolatban, akik között az Iránban fogva tartott Cecilia Sala olasz újságírónőt is megemlítette, Ilan Boni azt mondta, hogy „a fájdalomnak nincsen zászlaja, a fájdalom emberi, és ezt az emberséget kell szorosan megtartanunk, főleg a sötétség pillanataiban”.
A milánói zsidó közösség elnöke szeptember végén egy palesztinbarát és Izrael-ellenes tüntetést kommentálva, amelyen elégették a holokauszttúlélő Liliana Segre fényképét is, kijelentette, hogy Olaszország „egy lépésre van a zsidóvadászattól”.
A Setteottobre (Október hetedike) nevű olaszországi egyesület év eleji adatai szerint az országban tavaly több mint 268 ezer antiszemita bejegyzés jelent meg az internetes oldalakon. Az antiszemita megnyilvánulások száma ötszörösére nőtt, és az olasz zsidók kilencvennégy százaléka szenvedett el verbális vagy fizikai agressziót.
