AfD: betiltják, vagy nem tiltják?
Állandó téma az AfD, de esély sincs a párt betiltására.
Az Alternatíva betiltására a rendszerpártoknak nincs esélye – ez derül ki a Frankfurter Rundschau című német lap legutóbbi kutatásából, amelyet Bundestag-képviselők megkérdezésével végzett.
A német jogrend szerint egy párt betiltását első körben három szervezet jogosult kérelmezni: a szövetségi kormány, a Bundestag (alsóház) és a Bundesrat (felsőház). Először a képviselőknek egyszerű többséggel el kell fogadniuk az erre irányuló javaslatot, majd szükség van a Bundesrat jóváhagyására is.
A párt betiltásáról végül a karsruhei Alkotmánybíróság dönt, amely azonban elegendő bizonyíték hiányában alkotmányellenesnek mondhatja ki a párt betiltására irányuló javaslatot, amely igencsak kínos lenne a javaslattevőknek: az AfD-nek lenne egy alkotmánybírósági ítélet a kezében, amely azt mondaná ki, hogy nem áll elegendő bizonyíték rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az Alternatíva alkotmányellenes.
De ez még nem minden. Egy ilyen beadvány valószínűleg el sem jut a karsruhei taláros testületig, mivel a folyamat már az első lépésnél elbukhat – ez derül ki a Frankfurter Rundschau felméréséből, amelynek során Bundestag-képviselőket kérdeztek.
A Bundestagban jelenleg 630 képviselő foglal helyet, ebből 151 AfD-s képviselő. Ők eleve nem fogják megszavazni a pártjuk betiltására irányuló javaslatot.
Igennel szavaznának viszont, tehát az AfD betiltása mellett vannak ismert baloldali politikusok, a Baloldal és a Zöldek képviselői, illetve további 34 SPD-s képviselő, köztük az alkancellár, Lars Klingbeil (SPD) is.
A CDU-CSU frakcióban viszont többségben vannak a párt betiltását elutasítók, és Friedrich Merz kancellár is „nagyon szkeptikus” a kérdésben. Mindössze két CDU-s politikus van, aki a betiltást szorgalmazza: Roderich Kiesewetter és az idén frissen megválasztott Sascha van Beek.
Márpedig a CDU igen-szavazatai nélkül nincs eljárás. A javaslat elfogadásához egyszerű többség kell, ami a CDU-CSU és az AfD nélkül a jelenlegi Bundestagban nem adott.
Az AfD betiltása körüli vita tehát legfőképp politikai célokat szolgál: a párt lejáratását, illetve a jogilag is vitatott „bizonyítottan szélsőséges” besorolás fenntartását, valamint az AfD-s szavazótábor elbizonytalanítását.
