Akár „atomfegyverekkel is” garantálja Japán biztonságát Washington
Az Egyesült Államok megújította biztonsági garanciáját Japánnak, ez szükség esetén atomfegyverek bevetésére is vonatkozik – derül ki a Joe Biden amerikai elnök és Szuga Josihide japán miniszterelnök pénteki washingtoni találkozóját követően közzétett közös nyilatkozatból.
Peking aggasztónak nevezte és határozottan elítélte szombaton az előző napi washingtoni amerikai-japán csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozatot, amely elsősorban a Kína általi fenyegetés elhárításáról szól. Az Egyesült Államok ebben megújította a Japánnak nyújtott biztonsági garanciáját, amely szükség esetén atomfegyverek bevetését is jelenti.
„Kína határozottan megvédi nemzeti szuverenitását, biztonsági és fejlesztési érdekeit” – szögezte le Peking a Kína washingtoni nagykövetsége által kiadott közleményben. „Az amerikai-japán nyilatkozat messze túlmegy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének szokásos mértékén. A két fél árt harmadik országok érdekeinek, az ázsiai-csendes-óceáni térség országai közötti kölcsönös megértésnek, bizalomnak, békének és stabilitásnak” – szögezte le a kínai vezetés.
A közös nyilatkozat szerint Washington biztonsági garanciája kiterjed a Kína által magáénak tulajdonított, de japán fennhatóság alatt álló – lakatlan – Szenkaku- (kínaiul Tiaojü-) szigetekre is a Kelet-kínai-tengeren. Washington szükség esetén habozás nélkül teljesíti vállalt kötelezettségét Japán védelmére „minden képességével”, ideértve a nukleáris képességeit is – áll a nyilatkozatban.
„Az Egyesült Államok és Japán azt állítja, hogy készek szembeszállni a regionális fenyegetésekkel, pedig a térség biztonságára most a legnagyobb veszélyt az az egyoldalú japán döntés jelenti, miszerint a sérült fukusimai atomerőműben felgyülemlett radioaktív vizet az óceánba engedik” – olvasható még a kínai közleményben.
A japán kormány a héten döntött úgy, hogy a helybeliek és a szomszédos országok aggodalmai ellenére a sérült fukusimai atomerőmű radioaktív vizét kezelés után a tengerbe engedik. A létesítményt üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) várhatóan két év múlva kezdi meg a víz tengerbe engedését.
A dokumentum szerint Washington biztonsági garanciája kiterjed a Kína által magáénak tulajdonított, ám japán fennhatóság alatt álló – lakatlan – Szenkaku- (kínaiul Tiaojü-) szigetekre is a Kelet-kínai-tengeren.
Washington szükség esetén habozás nélkül teljesíti vállalt kötelezettségét Japán védelmére „minden képességével”, ideértve a nukleáris képességeit is – áll a nyilatkozatban. Az amerikai kormány elítél „minden egyoldalú cselekedetet, amely Japán ellenőrzését hivatott aláásni a Szenkaku-szigetek felett”.
A vitatott hovatartozású szigetek körül az utóbbi időben többször is kínai hajók jelentek meg, további súrlódást okozva a két ország viszonyában. Az Egyesült Államok atomarzenáljával Japán védhatalmának számít. A szigetország területén több ezer amerikai katona állomásozik.
A közös nyilatkozatban Japán és az Egyesült Államok az indiai- és csendes-óceáni térség hajózásának biztonságát emelte ki a nemzetközi joggal összhangban, különös tekintettel a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tengerre, ahol a pekingi vezetés területi követeléseket próbál érvényesíteni. A két szövetséges ország emellett hangsúlyozta a béke és biztonság fontosságát a Tajvani-szorosban. Kína saját területének tarja Tajvant.
A japán kormányfő az első külföldi vezető, akit hivatalos látogatáson fogadott az amerikai elnök, mióta hivatalba lépett. Szakértők szerint ez a lépés is azt mutatja, hogy Washington központi szerepet szán Japánnak abban a törekvésében, hogy csökkentse Kína egyre növekvő befolyását.
