„Könnyen lehet, hogy néhány látványos bevetésért ezúttal is magas árat kell majd fizetnie Kijevnek”
Alááshatja a békét Joe Biden döntése
Komoly visszhangot keltett, hogy Joe Biden amerikai elnök a hétvégén kormányzati közlés szerint jóváhagyta, hogy Ukrajna hadserege felhasználhassa az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (Army Tactical Missile Systems – ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.
A sajtóban idézett kormányzati tisztségviselők szerint Joe Biden döntése összefügg azokkal a hírekkel, hogy észak-koreai katonák is bekapcsolódhattak a konfliktusba az orosz oldalon. Az amerikai elnök korábban még azzal érvelt, hogy a rakétarendszerek bevetése eszkalálná a konfliktust. Ukrán sajtóértesülések szerint ezt követően Párizs és London is engedélyezhette a SCALP és Storm Shadow rakétarendszerek bevetését.
– Az oroszok, mivel hivatalos bejelentésre még nem került sor amerikai részről, csak Vlagyimir Putyin elnök korábbi nyilatkozataira utalnak vissza, amely szerint a nagy hatótávolságú rakéták orosz területek elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelenti az Oroszország elleni háborúban – mutatott rá lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre hipotetikus helyzetről beszélünk, hiszen hasonló értesülés már korábban is megjelent a sajtóban.
– Hogy ez pontosan milyen gyakorlati következményeket jelent majd – amennyiben tényleg megkapja Ukrajna az engedélyt –, az akkor és most sem volt világos, jegyezte meg. A kutató szerint – a válasz lehet szimmetrikus is, például fegyverszállítások a Nyugat bizonyos riválisai (Észak-Korea, jemeni húszik) számára, de lehetséges az Ukrajna elleni csapások fokozása is. – Utóbbira utal, hogy tegnap hosszú idő után ismét nagyszabású légicsapás érte Ukrajnát – mondta Kosztur András, hozzátéve, hogy – bár a sajtóban csak estefelé jelentek meg a hírek, miszerint Biden engedélyt adhat az ATACMS rakéták orosz területeken történő bevetésére, a légicsapásra pedig már reggel sor került, egyes információk szerint Ukrajnát már napokkal korábban értesítették arról, hogy megkaphatja az engedélyt, így arról akár az oroszok is értesülhettek. A kutató szerint ebből arra lehet következtetni, hogy az orosz válasz elsődleges célpontja az ukrán energetikai rendszer lesz, amelyet – a globális Dél országait felvonultató béke barátai csoport felszólításának mintegy hallgatólagosan is eleget téve – az elmúlt hónapokban már nem támadtak intenzíven.
Kosztur András szerint eléggé valószínű, hogy ezzel a lépéssel a jövőbeli Trump-adminisztráció esetleges béketörekvéseit akarják előzetesen megtorpedózni, hiszen azt korábban az amerikai katonai szakértők is elmondták, hogy a rakéták bevetésének harctéri jelentősége korántsem áll arányban a kiszámíthatatlan orosz válasz jelentette kockázatokkal. – Bár kétséges, hogy ez a lépés világháborúhoz vezetne, megnehezítheti az álláspontok közeledését Washington és Moszkva között, és növelheti a feszültséget, tette hozzá.
– A Reuters szerint napokon belül sor kerülhet az első csapásokra ukrán részről – mondta lapunknak a kutató. – Mivel Ukrajna a harctéren eléggé híján van mostanában a sikereknek, vélhetően megpróbálják megragadni a lehetőséget a harctéri erők és a hátország lelkesítésére – mondta Kosztur András, hozzátéve, – más kérdés, hogy ennek gyakorlati eredményei milyenek lesznek. A kutató felidézte, korábban Ukrajna nagy várakozásokat fűzött az F–16-osok érkezéséhez is, amelyek láthatóan nem változtattak a háború állásán, és nagy volt a lelkesedés a kurszki akció kezdetén is, amely viszont jelentős donbaszi területveszteségekhez vezetett. – Könnyen lehet, hogy néhány látványos bevetésért ezúttal is magas árat kell majd fizetnie Kijevnek, jegyezte meg.
