Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői, valamint az uniós központi intézmények vezetői szombaton délelőtt Rómában aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az unión belüli együttműködés folytatása, az EU előtt álló példátlan kihívások jövőbeni közös kezelése mellett.

Nem írta alá az unió elődszervezeteit alapító szerződések megkötésének hatvanadik évfordulójához időzített nyilatkozatot és nem is vett részt a szombati római csúcstalálkozón Nagy-Britannia, amelynek miniszterelnöke várhatóan napokon belül elindítja azt a folyamatot, amelynek végén az ország kilép az unió tagjainak sorából.

A nyilatkozat a nemzetközi migrációs válságot nevezi meg az EU-t érő legnagyobb kihívások egyikeként.

A csúcstalálkozó előtti utolsó napokban is módosított szöveg emlékeztet arra, hogy a mai uniós együttműködés hatvan évvel ezelőtt, két világháború tragédiája után kezdődött a szerződések aláírásával, a kontinenst a hamvaiból kellett újjáépíteni.

Az elmúlt évtizedekben egyedülálló uniót építettek fel közös intézményekkel és erős alapértékekkel, a békére, szabadságra, demokráciára, az emberi jogok tiszteletben tartására épülő közösséget. Az EU gazdasági nagyhatalom lett olyan társadalmi biztonsággal és jóléttel, amelynek nincs párja a világon – áll a nyilatkozatban.

„Az európai egység néhányak álmaként indult, és sokak reményévé vált” – fogalmaznak a vezetők. Ma egységes az EU és erősebb, emberek milliói élvezik az előnyeit, hogy olyan unióban élnek, amely jelentősen kibővült, és felülemelkedett a múlt megosztottságain.

A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az EU jelenleg példátlan kihívásokkal néz szembe, önnön integrációjában és a szervezeten kívül is: ezek közül a regionális konfliktusokat, a növekvő migrációs nyomást, a terrorizmust, a protekcionizmust, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket emelték ki.

A tagországok vezetői leszögezték: eltökéltek abban, hogy sikeresen felveszik a küzdelmet a gyorsan változó világ kihívásaival, és az embereknek biztonságot, új lehetőségeket biztosítanak. Erősebbé és ellenállóbbá teszik az uniót, egymás között még nagyobb egységet és szolidaritást valósítanak meg, tiszteletben tartják a közös szabályokat.

Az állam- és kormányfők azt is kinyilvánították, hogy a jövőben is együtt cselekszenek, „szükség esetén több ütemben és eltérő szorosságú együttműködésben, de mindig ugyanabban az irányban”, összhangban az alapszerződésekkel, és mindig nyitva tartva az ajtót azok előtt, akik csatlakozni akarnak a szorosabb együttműködéshez.

„Az unió osztatlan és oszthatatlan” – áll a szövegben.

A nyilatkozat szerint a tagállamok vezetői olyan uniót akarnak, amely biztonságos és biztonságot nyújt, gazdaságilag virágzik, versenyképes marad, gazdasága folyamatosan növekszik, és kulcsszerepet játszhat világszinten is, alakítani tudja a globalizációt. Olyan uniót, amely nyitott marad mindazon európai országok előtt, amelyek tiszteletben tartják az alapértékeket és terjesztik őket.

Biztosan védett európai határok kellenek, továbbá hatékony, felelős és fenntartható migrációs politika, amely tiszteletben tartja a nemzetközi elveket. Az unió eltökélt a terrorizmus elleni harcban és fellép a szervezett bűnözés ellen. Az állam- és kormányfők szorosabb együttműködést helyeztek kilátásba a biztonsági és védelmi politika területén.

Hangsúlyozták, hogy Európa jövője saját országainak kezében van, és az unió „a legjobb eszköz” arra, hogy teljesítsék célkitűzéseiket.

Az aláírók megígérték, hogy figyelnek és reagálnak a lakosság aggodalmaira, és bevonják a közös munkába a tagországok parlamentjeit is. Egyúttal demokratikus, hatékony és átlátható döntéshozatali folyamat mellett foglaltak állást, kiemelve, hogy ezáltal még jobb eredmények érhetők el a gyakorlatban is.

Az ünnepi csúcstalálkozót abból az alkalomból tartották, hogy a hat alapító tagállam – Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg – 60 évvel ezelőtt, 1957. március 25-én írta alá a Római Szerződést, amellyel megalapították az Európai Unió elődszervezeteit. Ez a magyarázata annak is, hogy az ülést az olasz fővárosban tartották.
 

Mobiltelefonnal fotózták az európai politikusok a zárónyilatkozatot

Joseph Muscat máltai kormányfő, az EU soros elnöke elsőként fotózta le és tette fel közösségi internetes honlapjára a szombati római EU-csúcstalálkozó aláírt zárónyilatkozatát.

Több állam- és kormányfő is mobiltelefonjával szelfi-felvételt készített magáról a zárónyilatkozat aláírt példányával.

Időközben az olasz hatóságok folyamatos ellenőrzik a Rómában készülő tüntetésekre érkezőket: sisakokat és pajzsokat foglaltak le, és az Olaszország más részeiből érkezők egy részét be sem engedték a fővárosba.

Tüntetők egy csoportja szögesdróttal lezárta Róma egyik külvárosi hídját, ahonnan az Európa-ellenes menet indul, ezt a rendőrök eltávolították.

Gentiloni előrelépésnek nevezte a Rómában aláírt évfordulós nyilatkozatot

Előrelépésnek nevezte a szombati EU-csúcson aláírt közös nyilatkozatot Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, a római szerződések aláírásának 60. évfordulójára összehívott állam- és kormányfői találkozó vendéglátója.

Az ülést záró sajtótájékoztatón Gentiloni kijelentette, egyesek túlzottan, mások kevéssé ambiciózusnak értékelik majd a nyilatkozatot, „a lényeg, hogy beszéljenek róla”.

Hozzátette, a nyilatkozat jó alap Európa számára és irányt mutat a következő tíz évre.

Európa leállt és megkésve válaszolt a migráció, a védelem, a gazdaság, a munkahelyek problémáira, ez vezetett az európaiak és az unió eltávolodásához – jelentette ki korábban az olasz miniszterelnök az EU-csúcstalálkozót megnyitva.

A tagországok állam- és kormányfői, valamint az uniós intézmények vezetői előtt felszólalva kijelentette, hogy miközben a világ mozgásban van, Európa leállt, ez okozta, hogy az európaiak egy része „elutasította” az EU-t a kilépésre szavazva, máshol pedig ugyanez „nemzeti bezárkózáshoz” vezetett.

A mostani csúcstalálkozónak az legyen az üzenete az európai közvélemény felé, hogy „tanultunk a leckéből, és erőnk van az újraindulásra, az EU következő évtizedeinek a biztosítására” – hangoztatta Gentiloni.


Az EU-nak ambiciózusabbnak kell lennie a jövőben

Az Európai Uniónak ambiciózusabbnak kell lennie a jövőben ahhoz, hogy továbbra is egyedülálló eredményeket érhessen el az együttműködésnek köszönhetően – jelentette ki Joseph Muscat, az unió soros elnökségét betöltő Málta kormányfője szombaton Rómában, az unió elődszervezeteit megalapító szerződések aláírásának 60. évfordulójára összehívott EU-csúcstalálkozón.

A tagországok állam-, illetve kormányfői, valamint az uniós intézmények vezetői előtt beszélve Muscat hangoztatta, hogy a közös munka során figyelembe kell venni a tagországok egyéni adottságait és érdekeit, de valamennyi tagállamnak szolidaritást is kell tanúsítania szükség esetén, és az uniónak egységesnek kell maradnia.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a találkozón aláírandó nyilatkozattal az uniós vezetőknek kötelezettséget kell vállalniuk lakosság felé, egyebek között arra vonatkozóan, hogy az elért eredményeket a következő nemzedékeknek is továbbadják.


Jean-Claude Juncker: az EU osztatlan és oszthatatlan

Az Európai Unió osztatlan és oszthatatlan – hangoztatta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Rómában szombaton, az EU-tagországok vezetőinek ünnepi találkozóján felszólalva.

Kijelentette, hogy a jelenkor kihívásainak a tagországok legjobban akkor tudnak megfelelni, ha együttműködnek.

Juncker méltatta az unióban eddig elért eredményeket, és az EU elődszervezeteit megalapító, pontosan 60 évvel ezelőtt aláírt szerződésekre utalva azt mondta: „Vannak aláírások, amelyek nem halványulnak el.”

Donald Tusk, a tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke egyebek között azt emelte ki, hogy a tagállamoknak az évforduló alkalmából meg kell újítaniuk szövetségüket.

MTI