Fotó: ShutterStock/Alexandros Michailidis
Hirdetés

„Nemegyszer elmondtuk, hogy nem fogjuk megvitatni belügyeinket más országokkal. Karabah a mi belügyünk. A Karabahban élő örmények vagy felveszik az azeri állampolgárságot, vagy más lakóhely után kell nézniük” – hangoztatta Aliyev. Egyben hangsúlyozta, hogy „minden szabadság és demokratikus alap adott”.

Az azeri államfő kiemelte, hogy „erre a kérdésre az emberi jogok talaján kell megoldást találni”.

Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 óta vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól szakadt el az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott függetlenségi háború eredményeként, a fegyveres konfliktusban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország sem ismerte el, még Örményország sem. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

2020 őszén egy hathetes konfliktus során Azerbajdzsán jelentős területeket foglalt vissza. A konfliktus orosz közvetítéssel tűzszünettel végződött, és orosz békefenntartókat vezényeltek a térségbe.

Korábban írtuk

Mindemellett a kulcsfontosságú Lacini-folyosót, amely az egyetlen közvetlen szárazföldi útvonal Örményország és Hegyi-Karabah között, december 12-én magukat környezetvédőknek mondó azeri aktivisták lezárták. Örményország szerint Azerbajdzsán „etnikai tisztogatást” készül végrehajtani Hegyi-Karabahban.