Megkezdődött hétfőn az alkotmánymódosítás vitája a macedón parlamentben, és amennyiben a javaslat kétharmados támogatottságot kap, a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Fotó: Shutterstock

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormánykoalíciónak megvan-e az alkotmánymódosításhoz szükséges támogatottsága, vagyis hogy a 120 képviselő közül legalább 80 igennel fog-e szavazni. A balközép kormány javaslatának a helyi sajtó jelentése szerint eddig 71 biztos támogatója van a törvényhozásban. 

A további szavazatok megszerzése érdekében Zoran Zaev miniszterelnök kijelentette: amnesztiát kapnak azok az ellenzéki politikusok, akik ellen eljárás indult, mert tavaly áprilisban a feldühödött tömeg tagjaiként betörtek a parlamentbe.

A jobboldalt támogató tüntetők azt követően törtek be a macedón parlamentbe 2017. április 27-én, hogy a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új házelnököt választottak meg anélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna. A tüntetők székekkel dobálták meg a képviselőket, egy kisebb verekedés során legalább nyolc képviselő megsérült, a kisebbségi Albánok Szövetsége nevű párt képviselője, Zijadin Sela pedig súlyosan megsebesült, eszméletlen állapotban szállították kórházba, ahol több hétig ápolták, mert agykárosodást szenvedett és amnéziás volt. A szkopjei bíróság gyilkossági kísérlet vádjával összesen 81 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon azt a hét férfit, aki súlyos sérüléseket okozott a parlamenti képviselőnek.

A jobboldali tüntetőket az háborította fel, hogy albán házelnököt választott meg a parlament, amit elfogadhatatlannak neveztek. Az albán kisebbségi pártokkal történő kiegyezés viszont az első lépés volt az új kormány megalakítása felé. 

Zoran Zaev miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: az alkotmánymódosítás és a névváltoztatás nagyon fontos az ország jövője szempontjából, ezért most a kormánypártoknak és az ellenzéknek össze kell fognia.

A bejelentésre több politikus is reagált, azt róva fel, hogy a kormányfőnek nincs joga amnesztiára vonatkozó kijelentéseket tennie. Edmond Ademi diaszpóráért felelős tárca nélküli miniszter például úgy fogalmazott: egy dolog megbékélni és kezet nyújtani egymásnak, az igazságszolgáltatás viszont teljesen más lapra tartozik. A megbékélés valóban az állam érdekeit szolgálja, de egy bírósági eljárást nem írhat felül – fogalmazott a Vesti.mk beszámolója szerint az albán kisebbségi politikus.

A hétfőn megkezdett ülés végén a képviselők arról döntenek majd, hogy támogatják-e az alkotmánymódosítást. Amennyiben a javaslatot elfogadják, a kormány megkezdi a konkrét módosítási javaslatok megfogalmazását. Ez a macedón sajtó szerint mintegy három hónapot vehet igénybe. Végül a kész módosítási javaslatokról újra szavaznia kell a macedón törvényhozásnak, akkor viszont már elegendő lesz az egyszerű többség is. Ezt követően kezdődhet meg az alkotmánymódosítás közvitája, amelynek lezárulása után a parlament az ott elhangzottak figyelembe vételével az új alkotmány végleges szövegéről is döntene, ehhez ismét a törvényhozás kétharmadának támogatására lesz szükség. Az első szavazásra, vagyis a hétfőn megkezdődött ülés lezárására néhány napon belül számítani lehet, de a vita tíz napnál nem tarthat tovább – írta a Vesti.mk szkopjei hírportál.

Amennyiben a hétfőn kezdődött vitán a kormánykoalíció nem szerzi meg a szükséges kétharmados támogatottságot, Zoran Zaev miniszterelnök előrehozott választásokat fog kezdeményezni, reményei szerint ugyanis egy átalakult összetételű parlament minden bizonnyal megszavazza a kívánt módosításokat. A szavazás azért bizonytalan, mert a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) határozottan ellenzi az alkotmánymódosítást és az ország névváltoztatását, mert szerinte azzal elveszne a macedón identitás. A kétharmados többséghez viszont a VMRO-DPMNE legalább 9 képviselőjének is támogatnia kellene a kormány javaslatát. 

Macedóniában szeptember 30-án tartottak népszavazást az ország nevének megváltoztatásáról, s noha a voksolók túlnyomó többsége támogatta a javaslatot, a referendum érvénytelen lett, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot.

Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy lezárja a Macedónia nevéről szóló, 27 éve húzódó vitát. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.