Alkotmánymódosítás és kereskedelmi háború

A kínai államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást eltörlő alkotmánymódosítás, az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi csörte és a muszlim vallású ujgur kisebbség tagjainak fogva tartására kialakított átnevelő táborok vezették a Kínával kapcsolatos híreket 2018-ban, miközben Peking fontos szerepet töltött be a Koreai-félsziget atommentesítésére tett nemzetközi erőfeszítésekben, valamint hosszú idő után javította viszonyát Japánnal.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

A kínai parlament március 11-én megszavazta az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében eltörlik a kínai államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást. Az eddigi szabályozás szerint ugyanaz a személy legfeljebb kétszer öt évig viselhette az államfői tisztséget. A korlátozás eltörlésével a 2013 óta elnök Hszi Csin-ping akár élete végéig is államfő maradhat. A kínai parlament egy héttel később ellenszavazat nélkül választotta újra államfőnek és a Kínai Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának elnökévé újabb öt évre Hszi Csin-pinget, akit sokan azzal vádolnak, hogy személyi kultuszt épít maga köré.

A világ második legnagyobb gazdasága mindeközben kereskedelmi konfliktusba került a világ legnagyobb gazdaságával, az Egyesült Államokkal.

Donald Trump amerikai elnök rendszeresen azzal vádolta a kínai kormányt, hogy az amerikai cégeket szellemi tulajdonuk átadására kényszeríti annak fejében, hogy gazdasági tevékenységet folytathassanak az ázsiai országban. Washingtont emellett egyre inkább aggasztotta a kínai többlet nagysága a kétoldalú kereskedelemben. 2017-ben 375 milliárd dollár amerikai külkereskedelmi deficit alakult ki a Kínával folyó kereskedelemben.

Trump elnök márciusban rendeletet írt alá, melynek előírása szerint 60 milliárd dollár értékű kínai importcikkekre készültek új vámokat kivetni, elsősorban technológiai és telekommunikációs termékekre. Peking arányos választ ígért.

A következő hónapok során Washington és Peking az adok-kapok elv alapján sorra jelentette be az újabb és újabb termékekre vonatkozó pótvámok bevezetését.

Washington fenyegetéseit betartva július 6-tól 25 százalékos pótlólagos vámot vetett ki 818, összesen 34 milliárd dollárnyi, Kínában gyártott termékre. Kína válaszul 25 százalékos pótlólagos vámot vetett ki ugyancsak 34 milliárd dollár értékű amerikai termékre.

December elején a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletét követően Trump elnök Hszi Csin-pinggel találkozott, és megállapodtak, hogy az Egyesült Államokban nem vezetik be a pótlólagos vámokat januártól a kínai árukra, a kétoldalú tárgyalásokat pedig folytatják. Donald Trump beleegyezett abba, hogy az új vámtarifák bevezetését 90 napra felfüggesztik a mintegy 200 milliárd dollárnyi kínai árura. A kínai fél ugyanakkor elfogadta azt, hogy jelentős mértékű amerikai mezőgazdasági, energetikai, ipari, valamint más terméket vásárol, hogy csökkenjen az Egyesült Államoknak Kínával szemben fennálló hatalmas mértékű kereskedelmi deficitje.

Kína vitathatatlanul fontos szerepet játszott az április végén lezajlott Korea-közi találkozó megvalósulásában, valamint abban, hogy Észak-Korea ígéretet tett a félsziget atommentesítésére.

Peking még tavaly decemberben drasztikusan – 81,6 százalékkal – csökkentette kereskedelmét Észak-Koreával, ezzel erősítendő a nemzetközi nyomást északi szomszédjára, hogy hagyjon fel rakéta- és atomfegyverprogramjával. Kína a kommunista diktatúra legfontosabba gazdasági partnere, Phenjan külkereskedelmi forgalmának 90 százalékát Pekinggel bonyolítja, amely a legfőbb olajellátója is.

Az év során Kim Dzsong Un észak-koreai vezető három látogatást tett Kínában.

Május közepén nagy port kavart az a sajtóértesülés, miszerint a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban olyan átnevelőtáborok működnek, ahol arra kényszerítik a muzulmán fogvatartottakat, hogy tagadják meg vallásukat.

Az amerikai külügyminisztérium állítása szerint több tízezer ember raboskodik ilyen táborokban. Más források szerint 900 ezer és 1 millió felettire is tehető az állami ideológiát tanulók száma, miközben erős a gyanú, hogy folyamatosan épülnek a lágerek.

A kínai külügyminisztérium eleinte teljes mértékben tagadta a táborok létezését. Augusztusban az ENSZ egyik testületének erre vonatkozó jelentését is elutasította, annyit azonban elismert, hogy néhány embert átnevelés alá vetettek, miután – Peking szerint – szélsőségesek tévútra vezették őket. A kínai álláspont szerint Hszincsiang békéjét iszlamista milíciák és szakadárok veszélyeztetik, akik támadásokat terveznek és megpróbálják kiélezni a feszültséget a muszlim ujgur kisebbség és a han kínai többség között.

Novemberben a kínai külügyminiszter már úgy nyilatkozott: a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen található átnevelő táborok a terrorizmus elleni „megelőző intézkedés” részei.

Amióta Caj Jing-ven tajvani elnök a függetlenség-párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltjeként két éve elfoglalta a hivatalát, Kína egyre ellenségesebb magatartást tanúsít az általa saját területének tekintett sziget iránt, jóllehet Caj ígéretet tett a jelen állapot megőrzésére és a béke fenntartására. Kína ráadásul mindeközben rohamléptékkel fejleszti haderejét, hogy az évszázad közepére világszínvonalú hadsereggel rendelkezzen. E két tényező együtt nem csupán a térségben, de Washingtonban is komoly aggodalmat kelt.

Május elején a kínai légierő bombázórepülői és vadászgépei gyakorlatoztak Tajvan körül, június elején pedig a tajvani hadsereg szimulálta egy kínai légitámadás visszaverését.

2018-ben megkezdődött a japán-kínai kapcsolatok újjáépítése. Több éves hiátus után idén külügyminiszteri, miniszterelnöki-államfői csúcstalálkozó is létrejött a két ország között.