Államfőválasztás kezdődött pénteken Csehországban. A voksolás két napig tart. A választási helységek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton reggel nyolctól délután kettőig lesznek nyitva.

Fotó: shutterstock.com (archív)


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Az ország legmagasabb alkotmányos tisztségért kilenc jelölt versenyez. Milos Zeman jelenlegi elnökön kívül a többiek döntően a vállalkozói, tudományos és a kulturális szférában tevékenykedtek.
    
Az első fordulóban a győzelemhez a leadott szavazatok több mint ötven százalékát kell megszerezni, ami tekintettel a jelöltek nagy számára nem tűnik reálisnak. Ha senki sem szerez több mint ötven százalékot, két hét múlva második fordulót tartanak, amelybe az első forduló két legsikeresebb jelöltje jut. A végső győztes az lesz, aki a második fordulóban több szavazatot kap. 
    
A közvetlen elnökválasztást, hosszú viták után 2013-ban vezették be Csehországban. Korábban az államfőt a parlament két háza választotta meg közös ülésen. Öt éve Milos Zeman a második fordulóban nyert Karel Schwarzenberg jobboldali politikussal szemben.
    
A 73 éves Milos Zeman most is indul, meg akarja védeni bársonyszékét, s ezúttal is, akárcsak 2013-ban, nyolc ellenfele van.  
    
A közvélemény-kutató intézetek és a prágai sajtó gyakorlatilag biztosra veszik, hogy a választás első körét Milos Zeman jelenlegi államfő megnyeri, de nem szerzi meg a győzelemhez szükséges több mint ötven százalékot, így második választási fordulót kell tartani.
    
Helyi megfigyelők szerin Zeman mellett leginkább Jirí Drahost, a cseh tudományos akadémia volt elnökét, vagy Michal Horácek vállalkozót, dalszerzőt várja a második körbe, amelyre január 26-án és 27-én kerül sor. Zeman támogatottsága az első forduló előtt 40-45 százalék, Drahosé 35-40 százalék, míg Horáceké 10-20 százalék között mozog. 
    
A további hat jelölt mért támogatottsága minden esetben tíz százalék alatt maradtt. Közülük a legismertebb Miroslav Topolánek, volt polgári demokrata miniszterelnök, akihez nevéhez azonban számos korrupciós botrány fűződik, így mai népszerűsége alacsony. Míg az első forduló esélyese Milos Zeman, a második forduló eredménye teljesen nyitott, s nem kizárt, hogy ha a Zeman elleni tábor összefog, közös erővel legyőzheti a jelenlegi államfőt.     

A STEM/MARK közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a Zeman-Drahos párharcban a második fordulóban Zemant a megkérdezettek 42 százaléka, míg Drahost 48 százalék választaná, tehát Drahos lehetne az új államfő. Mindezek ellenére a prágai sajtó általában Milos Zemant tartja az államfőválasztás mérsékelt esélyesének.
    
A választási részvételt 60 százalék felettire várják a felmérések. 
    
Cseh politikai és társadalmi körökben erősen megoszlanak a vélemények, hogy helyes volt-e a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Erről gyakorlatilag az 1989-es rendszerváltás óta vita folyik. A pártoknak nyilvánvalóan jobban tetszett a parlamenti államfőválasztás, mert nagyobb volt a lehetőség a kulisszák mögötti megegyezésekre, alkukra. 
    
Miután azonban a parlamenti államfőválasztások a rendszerváltás után sorozatosan botrányos eseményeket produkáltak, a társadalmi nyomás is kikényszerítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését. A jelöltek – és több esetben önjelöltek – sora elég hosszú és színes volt, de nem mindenki tudta teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket, ami 50 ezer választói aláírás vagy a képviselők, illetve szenátorok egy csoportjának a támogatása volt.

(MTI)

A cseh államfőre támadt egy ismeretlen nő, amikor pénteken délután Prágában le akarta adni voksát az elnökválasztáson. Milos Zeman testőrsége azonnal semlegesítette a támadót, és az elnököt kikísérte a szavazóhelyiségből – jelentette a közszolgálati cseh hírtelevízió.
Az elnöknek nem esett baja. Milos Zeman később visszatért a terembe, és leadta szavazatát.