Amerika erőd

Donald Trump kampányának központi eleme volt a bevándorlás. Nem véletlenül, hiszen a Pew Research Center kutatása szerint a republikánus szavazók 76 százalékának kiemelkedően fontos a téma.

2021 óta ugyanis az Egyesült Államok történetének legnagyobb bevándorlási hulláma tart. 2021 és 2023 között évente átlagosan 2,4 millió bevándorló érkezett az Egyesült Államokba (legális és illegális egyaránt). Ez meghaladja az 1800-as évek végének és az 1900-as évek elejének boomját. A hullám okai közt több tényező is szerepel, többek között az, hogy a Biden-kormányzat lazított Donald Trump első ciklusának szigorú bevándorlási politikáján. Könnyebbé vált a menedékkérők számára a határátkelés, emiatt pedig migránsok milliói várnak már évekig arra az Egyesült Államok területén belül, hogy ügyüket a bevándorlási bíróságon tárgyalják. 2023 decemberében a bevándorlási bíróságok hátraléka meghaladta a 3 millió folyamatban lévő ügyet, egy bevándorlási bíróra átlagosan 4500 ügy jutott. Összehasonlításképpen: 2016-ban alig félmillió ügy volt folyamatban.

Erős ígéretek

Első, 2016-os kampányában Donald Trump fő ígérete a déli határfal megépítése volt, most inkább a bűnözés felszámolását, valamint a már az Egyesült Államokban tartózkodó, papírok nélkül érkező bevándorlók deportálását ígérte. A megvalósítás azonban nem lesz egyszerű. A tömeges kitoloncolások esetében nemcsak a politikai akarat, hanem a megvalósíthatóság is kérdéses. Donald Trump nem kevesebbet ígért, mint az amerikai történelem legnagyobb deportálási programját, mintegy 11 millió ember hazaküldését. Az első Trump-adminisztráció alatt egyébként másfél millió embert deportáltak, nem számítva, hogy a Covid-járvány miatt életbe léptetett beutazási korlátozások miatt milliókat utasítottak el a határon.

Kampányában a megválasztott elnök azt javasolta, hogy vessék be a hadsereget is a bevándorlási törvények betartatására, és a külföldön állomásozó katonák közül ezreket vezényeljenek át a déli határra. A haditengerészet segítségével a fentanilcsempészet ellen lépne fel. A már említett határfal bővítése is az ígéretek között szerepel, ahogy a határőrség létszámának a megemelése is. Mivel ezeket az állásokat nehezen töltik be, mert alacsonyak a fizetések, Donald Trump növelné a béreket és a bónuszokat.

A megválasztott elnök szerint a tömeges kitoloncolások a bérek emelésével és a munkakörülmények javításával az amerikai munkavállalók javát szolgálnák. Kritikusai szerint azonban a bevándorlók millióinak hirtelen eltávolítása gazdasági instabilitáshoz vezetne, különösen a mezőgazdaságban és a vendéglátásban, ahol nagy arányban alkalmaznak dolgozókat papírok nélkül.

Visszavezetnék a nem hivatalosan „Maradj Mexikóban” (Remain in Mexico) néven ismert programot is, amely előírja a migránsoknak, hogy Mexikóban várják meg, míg az Egyesült Államokban lefolytatják bevándorlási eljárásukat. Donald Trump még első ciklusa alatt, 2019 januárjában léptette életbe Andrés Manuel López Obrador akkori mexikói elnökkel közösen a programot, amelynek két éve alatt 71 ezer menedékkérőt küldtek vissza Mexikóba, a jogvédők tiltakozása közepette. Tervben van a bevándorlók őrizetbe vételének kötelezővé tétele is, amelynek céljából újabb létesítményeket építenének.

Donald Trump már visszatérése első napjára ígérte, hogy rendelettel szünteti meg az elvet, amely szerint az Egyesült Államokban született gyerekek automatikusan állampolgárságot kapnak. Ennek értelmében a gyermek legalább egyik szülőjének törvényes állandó lakosnak vagy állampolgárnak kellene lennie ahhoz, hogy a gyermek jogosult legyen útlevélre vagy társadalombiztosítási számra. Várhatóan eltörlik a Biden-adminisztráció humanitárius programjait is, amelyek megkönnyítik a menedékkérők beutazását Nicaraguából, Haitiból, Venezuelából, Kubából, valamint Ukrajnából.

A megválasztott elnök visszahozná továbbá a bizonyos muszlim többségű országokból való beutazási tilalmat, amelyet első ciklusában vezetett be. Emellett 2023 októberében azt írta az X-en, hogy visszaállítja és kiterjeszti a beutazási tilalmat a terror sújtotta országokból, és erős „ideológiai szűrést” vezet be minden bevándorlóra. Egyebek mellett kiutasítanák az országból a „dzsihádpárti” tüntetéseken részt vevőket, visszavonnák a radikálisan Amerika-ellenesnek és antiszemitának tartott külföldiek diákvízumát. Aki a palesztin Hamásszal szimpatizál, azt eleve be se engednék.

A realitások

Mindhárom esetben jelentősen meg fog változni az amerikai bevándorlási rendszer, de pontos körvonalai részben a politikai és jogi csatározásoktól függenek majd.

Balogh Máté Gergely történész, amerikanista szerint Donald Trump nyilatkozatai arra utalnak, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy valóban megtörténjenek a deportálások. Emlékeztetett rá, sokan kifejezetten a bevándorlás miatt szavaztak rá.

– J. D. Vance leendő alelnök évente egymillió ember kitoloncolásáról beszélt, Donald Trump pedig a keményvonalas Tom Homant nevezte ki a határért felelős „cárnak” – sorolta Balogh Máté Gergely. A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a legális bevándorlást illetően már vita robbant ki Donald Trump támogatói körén belül.

– Elon Musk és Vivek Ramaswamy, akik, mint ismeretes, dél-afrikai, illetve indiai hátterű techvállalkozók, a képzett vendégmunkásoknak adható úgynevezett H-1B vízum szélesítése mellett álltak ki; ezzel az utóbbi években körülbelül 300 ezer, főleg indiai és kínai mérnök és munkás érkezett Amerikába, és elsősorban a techszektorban helyezkedtek el – hívta fel rá a figyelmet. – Muskék azzal érvelnek, hogy szükségük van ezekre a dolgozókra a fejlődéshez, azonban Trump támogatói közül sokan szűkítenék a jogosultak körét, és inkább amerikaiakkal töltenék fel ezeket a munkahelyeket.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója szerint egész biztosan nagyobb hangsúly lesz a határvédelmen.

– Folytatni fogják a határkerítés építését és várhatóan növelik a határvédelemmel foglalkozó ügynökség létszámát, és az is elképzelhető, hogy bevezetik az előző elnöki ciklushoz hasonlóan a Maradj Mexikóban programot – sorolta az igazgató. A szakértő szerint a másik terület a deportálás lesz: azt az új adminisztráció egész biztosan fel fogja pörgetni egyrészt az ezzel foglalkozó ügynökség, a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) megerősítésével, másrészt, ahol erre van lehetőség, a kibocsátó és tranzitországokkal folyó tárgyalásokkal, esetleg nyomásgyakorlással.

– Az is várható, hogy az úgynevezett menedékvárosok és -államok, amelyek nem működnek együtt a szövetségi hatóságokkal a kitoloncolások kapcsán, el fognak esni bizonyos szövetségi forrásoktól, ha nem változtatnak a magatartásukon – hívta fel rá a figyelmet.

Ahogyan azt az amerikai sajtóban is pedzegették, Donald Trump okkal számíthat arra, hogy intézkedéseit meg fogják támadni a bíróságokon, lehet számítani jogértelmezési vitákra. De pontosan mit is tehet meg az elnök, és mit nem? Balogh Máté Gergely szerint az 1789-ben elfogadott alkotmány nem tér ki külön a bevándorlással kapcsolatos kérdésekre, hiszen akkor ez még nem úgy jelentkezett, mint ma; a jelenlegi rendszer alapját jelentő Hart–Celler-törvényt 1965-ben fogadták el, azonban azóta is sokszor változott az amerikai bevándorláspolitika szigorúságának foka, így viszonylag nagy a mozgástér.

– Az alkotmányos szabályozás hiánya miatt ezen a téren nem egyértelmű, melyik hatalmi ághoz tartozik ez a hatáskör, tehát elviekben itt lehet konfliktus az elnök és a Kongresszus között, ugyanis a szükséges költségvetési források felett a Kongresszus rendelkezik – vélekedik Balogh Máté Gergely. Hozzáfűzte: Az 2026-os félidős választásokig biztosan a republikánusok lesznek többségben a törvényhozás mindkét házában, és a választók akarata egyértelmű: szigorításokat várnak.

Marsai Viktor felhívta rá a figyelmet, hogy a demokrata Barack Obama elnöksége alatt 2,7 millió embert deportáltak az Egyesült Államokból, ugyan nyolc év alatt, de az éves rekord is félmillió fő volt.

– Ma a különféle becslések szerint 12-17 millió illegális bevándorló van az Egyesült Államokban, a következő négyéves ciklusban ha nem is mindenkit, de milliókat lehet majd hazaküldeni – mutatott rá. Marsai Viktor felhívta a figyelmet arra is, hogy a tömeges deportálásokat látva sokan nem várják majd meg, hogy sorra kerüljenek, hanem önként távoznak, másrészt pedig ez nagy hatással lesz a potenciálisan útra kelőkre, hiszen nem fognak dollárezreket kifizetni a csempészeknek azért, hogy aztán egy toloncjáraton találják magukat.

A jogi kereteken és a megvalósíthatóságon túl az is érdekes, hogyan állnak hozzá a szigorúbb bevándorláspolitikához az egyes amerikai államok – ez főleg demokrata kormányzat esetén kérdéses. Balogh Máté Gergely kifejtette, hogy a bevándorláspolitika szövetségi hatáskör, de az ICE együttműködik a tagállami, valamint a többi szövetségi szervvel.

– A letartóztatottak 70-75 százalékát más hatóságok adják át az ICE-nak. Egyes demokrata vezetésű államok, városok (az úgynevezett menedékállamok és -városok) azonban kisebb-nagyobb mértékben megtagadják az együttműködést, ilyen például Kalifornia vagy Arizona – emlékeztetett rá. – Tom Homan azzal fenyegette meg őket, hogy vissza fogják vágni a deportálásokban együtt nem működő államok szövetségi támogatását. Ezzel szemben például a republikánus Texas arra készül, hogy területet ajánljon fel a szövetségi kormányzatnak, hogy ott tarthassák fogva az illegális bevándorlókat és készítsék elő deportálásukat.

Deportálni, de hogyan?

A tömeges kitoloncolási tervek esetében az egyik legnagyobb kérdés, hová tudják egyáltalán visszaküldeni az illegális bevándorlókat. Balogh Máté Gergely felidézte, hogy a Pew Research Center szerint 2023-ban 47,8 millió külföldön született ember élt az Egyesült Államokban, ami a lakosság 14,3 százaléka volt.

– A származási országok közt első helyen Mexikó állt, ezt követte India és Kína, a Fülöp-szigetek, valamint kisebb latin-amerikai országok, mint El Salvador vagy Honduras – sorolta. – A bevándorlók körülbelül 23 százaléka, azaz 11 millió lehet illegális, ennek közel fele mexikói, a többi többségében latin-amerikai és ázsiai, de a világ szinte minden országából érkeztek. Miután Donald Trump büntetővámok bevezetését helyezte kilátásba, Claudia Sheinbaum mexikói elnök kijelentette, hajlandó visszafogadni saját állampolgárait és igyekszik megállapodni leendő elnökkel, hogy a harmadik országból érkezőket ne Mexikóba, hanem saját anyaországukba küldjék – tette hozzá. Balogh Máté Gergely szerint ebben az évben 271 ezer illegális bevándorlót deportáltak, többet, mint Trump elnökségének évei alatt, de a számok csalókák, hiszen 2024-ben többen is érkeztek.

– A rendszer túl van terhelve, körülbelül 7,7 millió ügy van elbírálás alatt, és 1,4 millió ember vár kitoloncolásra; Tom Homan azt nyilatkozta, hogy velük fogják kezdeni – összegzett.

Marsai Viktor úgy látja, hogy Mexikó vagy az Északi Háromszög államai (El Salvador, Honduras, Guatemala) alapvetően rábírhatók az kooperációra, míg például Nicaragua vagy Venezuela ahogy eddig sem, úgy ezután sem fog együttműködni az USA-val ezen a területen sem.

– Ugyanakkor érdemes szem előtt tartanunk, hogy jelenleg a világ szinte minden országából érkeznek már irreguláris migránsok az USA déli határára, ezt pedig diplomáciai húzásokkal bilaterális alapon nem lehet kezelni, különösen azon országok esetében, amelyek ebben biztosan nem lennének partnerek – fejtette ki. – Éppen ezért lesz kulcskérdés az elrettentés, illetve, hogy az arra nem jogosultak már be se léphessenek az USA-ba.