Amerika névadója 510 éve halt meg

Vespucci 1451. vagy 1454. március 9-én született egy gazdag firenzei kereskedőcsaládban. Humanista nevelést kapott, könyveket és térképeket gyűjtött, huszonöt éves korában lépett a Medici család szolgálatába. Egy spanyolországi küldetése során vélhetőleg tanúja volt annak, amikor Kolumbusz Kristóf visszatért első útjáról, később személyesen is megismerkedett a felfedezővel.

Vespucci 1497 és 1504 között saját állítása szerint négy, bizonyíthatóan két utazást tett az Újvilágban. 1499-ben egy spanyol expedíció során Guyanától egész az Amazonas torkolatáig jutott, és akkor úgy vélte, hogy Ázsia távoli keleti részét érte el. A fellelkesült olasz hazatérve azonnal újabb utat szervezett, hogy eljusson Indiába, de a madridi udvar nem adott neki pénzt. 1501-ben már portugál szolgálatban érte el a brazil partokat, majd dél felé hajózva felfedezte a La Plata torkolatát, sőt egyes vélemények szerint a Tűzföldet is.

Tengerre többé nem szállt, de a hajózásban és a kereskedelemben jártas férfiúként felvételt nyert a Nyugat-indiai Kereskedőházba, 1508-ban Kasztília főrévkalauzának nevezték ki. A hangzatos elnevezés azt takarta, hogy a spanyol flotta kormányosait kellett megtanítania a navigáció és a kozmográfia rejtelmeire, továbbá felügyelte a kapitányok által szolgáltatott adatok összegyűjtését, a térképek készítését. 1512. február 22-én halt meg Sevillában malária következtében. Firenzében temették el, hamvai az Ognissanti templomban nyugszanak. Özvegyének – férje érdemeire való tekintettel – tekintélyes nyugdíjat folyósított az egyébként takarékos spanyol kincstár.

Vespucci hírneve két levelén alapul, amelyek több nyelven és számos országban megjelentek, de kéziratban nem maradtak fenn. Az 1501-ben kelt első Új világ (Mundus Novus), az 1504-es második levél Négy Utazás címen ismert. A levelek hitelessége és Vespucci utazásainak száma körül heves vita bontakozott ki, az azonban bizonyos, hogy az európai közvélemény ezekből tudta meg az új kontinens létezését, és a felfedezést Vespucci nevéhez kapcsolta.

Maga Kolumbusz még abban a hitben halt meg, hogy Ázsiát fedezte fel. Vespucci azonban rádöbbent, hogy az elfogadott földrajzi hagyomány, amely szerint a felfedező Ázsiába hajózott, nem egyeztethető össze a tényekkel, és kimondta: egy másik földrészen járt. Az igazsághoz tartozik, hogy a levelek nem csak ezért voltak oly népszerűek: szerzőjük kimerítően leírta a déli csillagos égboltot, az új országok éghajlatát, élővilágát, az indiánok életét és megjelenését, sőt házassági és szexuális szokásait, gyermekszülési praktikáit is.

A német humanista Martin Waldseemüller nagyon szeretett neveket kitalálni, nem csoda, hogy 1507-ben kiadott világtérképén, amely elsőként ábrázolta külön kontinensként az Újvilágot, annak déli részére az America szót nyomtatta. A névadásra Vespucci latinizált keresztneve ihlette, méghozzá nőnemű alakban, lévén a többi akkor ismert kontinens neve (Europa, Asia, Africa) szintén nőnemű. Waldseemüller rövid időn belül megváltoztatta véleményét, és a Terra Incognita (ismeretlen föld) mellett tette le voksát, de ekkor már késő volt: a sok ezer példányban kinyomtatott térkép révén első elnevezése terjedt el. A spanyolok és az olaszok egy ideig még az Indiák elnevezést használták, de végül beadták a derekukat és náluk is az Amerika nyert polgárjogot.

Talán igazságtalan, de a kontinens igazi felfedezője, Kolumbusz Kristóf neve csak egy dél-amerikai ország nevében él tovább.