Tulsi Gabbard
Fotó: ShutterStock/Consolidated News Photos
Hirdetés

Tulsi Gabbard szerint ezek az állítások valójában a „mélyállam háborús uszítóitól” származnak, akiknek egyetlen céljuk, hogy szabotálják Donald Trump amerikai elnöknek a békére irányuló törekvéseit.

Az igazgató hangsúlyozta: a valódi hírszerzési adatok szerint Oroszországnak egyszerűen nincs meg a képessége arra, hogy elfoglalja és megszállva tartsa egész Ukrajnát, nemhogy Európát lerohanja. Hozzátette, hogy a hírszerző tisztek a zárt ajtók mögötti tájékoztatókon maguk is elismerték a törvényhozóknak: Moszkva kifejezetten törekszik a nagyobb európai háború elkerülésére.

A bejegyzés nem maradt visszhang nélkül Moszkvában sem. Kirill Dmitrijev, az orosz befektetési alap vezérigazgatója – aki még inkább Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legközelebbi bizalmasaként ismert – üdvözölte Tulsi Gabbard szavait.

Kirill Dmitrijev szerint az igazgató nemcsak a korábbi kormányzatok oroszellenes kampányait dokumentálta kiválóan, hanem most a „mélyállam háborús gépezetét” is leleplezte, amely szerinte paranoiát szít az európai szövetségesek körében.

A vita akkor lángolt fel, amikor a Reuters pénteken – névtelen forrásokra hivatkozva – arról írt, hogy a szeptemberi hírszerzési adatok szerint Vlagyimir Putyin nem tett le korábbi céljairól, és az egykori szovjet területek visszaszerzésére készül.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter is meglepően óvatosan fogalmazott a kérdésben: egy pénteki sajtótájékoztatón kijelentette, „nem tudni biztosan”, Vlagyimir Putyin alkut akar-e kötni, vagy az egész országot be akarja kebelezni.

Donald Trump csapata közben gőzerővel dolgozik a 20 pontos béketerveken. A tárgyalásokat Jared Kushner és Steve Witkoff vezetik, akik nemrég Berlinben is egyeztettek az ukrán és európai felekkel. A cél a jelenlegi, mintegy 20 százaléknyi, orosz megszállás alatt lévő terület sorsának rendezése és a tartós tűzszünet elérése.

Tulsi Gabbard határozott fellépése nem előzmény nélküli. Az igazgató nemrég jelentős átalakítást hirdetett meg a hírszerzésnél, ahol a munkaerő több mint 40 százalékát számolta fel, mintegy 500 munkahelyet megszüntetve. Indoklása szerint az ügynökség az elmúlt húsz évben felduzzadt és működésképtelenné vált, ráadásul elharapózott a titkos információk kiszivárogtatása és a hírszerzés politikai célokra való felhasználása is. A belső feszültségeket jelzi, hogy májusban letartóztatták a hírszerzés egyik alkalmazottját, aki Donald Trump intézkedései miatt érzett felháborodásában próbált meg titkos adatokat kijuttatni az ügynökségről.