Amerikai katonákat helyeztek készenlétbe a kelet-európai helyzet miatt
Az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy rendkívül rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja gyorsreagálású erőit az ukrajnai feszültségek közepette – jelentette be hétfőn John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a csapattelepítésről még nem született végleges döntés. Mint mondta, mindez független a NATO keleti szárnya erősítésének keretében történő, Európán belüli amerikai csapatmozgásoktól, amelyek a szövetségesek megnyugtatására szolgálnak. Hozzátette, hogy a készültség elrendeléséről Joe Biden amerikai elnök döntött Lloyd Austin tárcavezető javaslatára.
„Fel vannak készülve, hogy egy sor eshetőségre reagáljanak, ideértve a NATO Reagáló Erő (NRF, a NATO többnemzetiségű gyorsreagálású hadereje) támogatását is, amennyiben aktiválják őket” – mondta Kirby. Hozzátette, hogy az NRF aktiválásáról az észak-atlanti szövetség dönt.
Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.
Hétfőn, az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően – amelybe videokonferencia révén bekapcsolódott az amerikai diplomácia irányítója, Antony Blinken is – Josep Borrell, az Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője sajtókonferenciáján utalt arra, hogy Washington „megelőző intézkedései” az uniós külügyminiszterek szerint „szükségtelenek”. Az uniós politikus a többi között kifejtette: „el kell kerülni a pánikszerű reakciókat, amelyeknek még pénzügyi következményeik is vannak”.
Hétfőn este az amerikai külügyminisztérium szóvivője Ned Price – mintegy válaszként Borrell megjegyzésére a „pánikszerű reakciókról” – leszögezte, hogy nincs nézetkülönbség Washington és Brüsszel között az esetlegesen Oroszország ellen hozandó szankciók ügyében.
